2007. augusztus 9. 15:51

A hétéves uniós költségvetési időszak első etapjában, vagyis idén és jövőre összesen 1256 milliárd forint juthat közlekedésfejlesztésre. Pontosabban ekkora összegre rúg a befogadott pályázatok összege - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Jóllehet az már kiderült, milyen projektek kapnak támogatást, pontos számok még nem láttak napvilágot. Mfor.hu tudósítás.

Meglepetést nem okozott a kormány közlekedésfejlesztési listája, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra Daróczi Dávid kormányszóvivő. Két év alatt ezermilliárd forintot költ majd el az állam közlekedésfejlesztési pojektekre, emellett külön projekt öleli fel azokat a beruházásokat, amelyek 170 alsóbbrendű út korszerűsítéséről szólnak. Az összesen hét évre szóló támogatási keretet kétéves, ám évente felülvizsgálandó etapokra kell bontani. Vagyis aki most lemaradt, még semmiből sem maradt ki.

Az autópályák az elmúlt pár év dübörgése után lekerülnek a napirendről. Egy-két beruházásra szánja csak el magát a kormány, így például az M7-es 35 kilométeres szakaszára ad némi közösségi forrást. Lényegében a már előrehaladott projekteket fejezik be (M7-es, M3-as, M43-as), a többit, így tipikusan az M6-ost Dunaújvárostól Pécsig gyorsforgalmi útként építik majd tovább.

Van újabb drága játék

Mindazonáltal az autópályaépítés helyett talált más költséges infrastruktúrafejlesztési programot a kormány. Ez pedig a vasút korszerűsítése. Uniós támogatás szinte kizárólag a vasúti pálya és a biztosítóberendezések fejlesztésére adható, vagyis a gördülő állományt saját forrásból kellene finanszírozni.

Ennek ellenére a pálya korszerűsítése sem bizonyul majd olcsóbb vagy egyszerűbb feladatnak, mintha az összes vonatkocsit Flirtökre vagy Talentekre cserélnék. Az idén és jövőre tervezett etapban öt korszerűsítési projektet fogadott be a kormány, amely összesen 375 milliárd forint kiadást jelent (pontosabban: a benyújtott pályázatok erről szólnak). Ez kilométerre vetítve igencsak magas költségű beruházást jelent.

Vastagon fogott a ceruza

A kormány az öt támogatott vasúti projektből hármat nevezett meg: a Szolnok-Debrecen (121 kilométer), a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd (116 kilométer) és a Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza (225 kilométer) szakaszokat felújítja és bevezeti a GSM R kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi a mozgó vonatok nyomon követését. Az ötödik projektet kihagyták a felsorolásból, így mi sem foglalkozunk vele az egyszerűség kedvéért.

Ha a kommunikációs berendezés kiépítésének költségét levesszük (ezt szakértők 50 milliárd forint körülire teszik), akkor a három vasútfejleszési projekt kilométerenként 700 millió forintos fejlesztést jelent. Ez nem sokban tér el az autópályaépítések vegytiszta sztrádaköltségeitől. (A végeredmény azért lesz a sztrádaépítéseknél több mint egymilliárd forint, mert beleszámolják a lehajtókat, csomópontokat, műtárgyakat is).

Alsóbbrendű győzelem

A közútfejlesztés autópályák híján szélesebb lesz: 56 projekt, 770 kilométer, 440 milliárd forint. Az egyik legnagyobb volumenű a 86-os út felújítása lesz 85 kilométer hosszan. Emellett itt-ott kétszer kétsávosra szélesítik a 4-es főutat is (elvileg 2013-ra az egész szakaszt), és nyolcvan kilométeren a 8-as út is új burkolatot kap. Persze az M0-s sem maradhat ki a körből: a korábban kétszer egysávosra épített déli szektort autópályává feljesztik a tervek szerint.

A városi fejlesztések legnagyobb arányát Budapest viszi el a négyes metró és az egyes és hármas villamos korszerűsítésével. Ez összesen 375 milliárd forintot visz el az összesen 450 milliárdos keretből. A maradékon kénytelen osztozni Debrecen, Szeged és Miskolc, hogy villamoshálózatát fejlessze. Ez a három város esetében összesen ötven kilométeres bővítést jelenthet.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum