Az adásvételi szerződést november 20-án, pénteken írták alá. A vásárlás előtt az MNB a BÉT részvényeinek 6,95 százalékát birtokolta. Az adásvétellel ismét magyar tulajba került a Budapesti Értéktőzsde, amelynek többsége 2004 óta volt osztrák befektetők kezében. A vételár részvényenként 3550 forint, összesen 13,2 milliárd forint. A BÉT jegyzett tőkéje 5 millió 413 ezer 481 darab, egyenként 100 forint névértékű részvényből áll, így az ügylet 19,2 milliárd forintra értékeli a társaságot.
A magyar tőzsde 1864-ben kezdte meg működését Pesten, tevékenységét 1944 decemberéig folytathatta. Az újranyitás 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján történt meg, majd a magyar ipar államosítását követően, 1948. május 25-én a tőzsdét feloszlatták. A rendszerváltozást követően 1990. június 21-én újranyitott Budapesti Értéktőzsde 2002-ben alakult részvénytársasággá, tulajdonosai a tőzsdetagok, azaz bankok, brókercégek lettek.
Kapcsolódó anyag:
Tényleg lesz új tőzsdei aranykor?
A bécsi tőzsde, valamint osztrák bankok konzorciuma 2004 májusában szerzett 68 százalékos részesedést a BÉT-ben, a részvényeket akkor magyar magánbefektetőktől vásárolták meg. 2008-ban a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank (ÖKB) kivásárolta az osztrák konzorcium tagjait, ezzel a bécsi tőzsde lett a BÉT többségi tulajdonosa 50,45 százalékkal, az ÖKB-hoz pedig a részvények 18,35 százaléka került. A kisebbségi rész tőzsdetagok és magánbefektetők, illetve néhány nagyobb tőzsdei cég (OTP, Mol) tulajdonában van azóta is.
Az osztrák többségi és a hazai kisebbségi tulajdonosok között a kezdetektől sok vita volt. Utóbbiak az együttműködést hiányolták a főtulajdonos részéről a többi részvényessel, továbbá nagyobb beleszólást szerettek volna elérni a BÉT életét érintő ügyekbe. Ezek a viták, illetve a Wiener Börse 2008-as többségi tulajdonszerzése vezetett például Szalay-Berzeviczy Attila, akkori tőzsdeelnök lemondásához. Később a Xetra kereskedési rendszer bevezetését előzte meg évekig tartó vita, és újabb tőzsdeelnök, Patai Mihály lemondása 2011-ben, míg végül 2013 decemberében elindult a Xetra.
A bécsi tőzsde a budapesti, a prágai és a ljubljanai tőzsdékkel közösen 2009 szeptemberében alakította meg a Közép- és Kelet-Európai Tőzsdeszövetséget (CEE Stock Exchange Group - CEESEG). A szövetség eredeti célja az volt, hogy meghatározó, regionális tőzsdei központtá váljon, amelyhez más, térségbeli tőzsdék is csatlakozhatnának. Korábban voltak puhatolózó tárgyalások például Zágrábbal és Szófiával, de végül nem bővült tovább a szövetség. A négy tag integrációjából sem valósult meg sok minden azon kívül, hogy mind a négy tőzsdén azonos kereskedési rendszert, a Xetrát vezették be.
A bécsi tőzsde leányvállalatán, a CEESEG AG-n keresztül tulajdonos volt nemcsak a budapesti, hanem a prágai és a ljubljanai tőzsdében is, azaz a tőzsdeszövetség másik három tagjában. A ljubljanai tőzsde 100 százalékát az idén júliusban vásárolta meg a zágrábi értéktőzsde.
MTI
