Galvács Sándorné még 2004-ben megnyerte a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet csődbe jutása utáni kamatok kifizetéséért indított próbapert az állammal szemben. Ennek megfelelően az állam megfizette számára a tőkerészen felüli kamatokat is, ám a többi károsult kártalanítása mostanáig nem történt meg.
Az Állami Bankfelügyelet a fizetésképtelenség veszélyére hivatkozva 1993. szeptember 22-i hatállyal függesztette fel a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet banki tevékenységét.
Akkor Grósz Tivadar, a kirendelt bankfőnöki biztos azzal indokolta a csődveszély kialakulását, hogy a pénzintézet vezetői felelőtlenül hiteleztek - a bank 75 millió forintos szavatoló tőkéjét magasan túllépő - több száz milliós nagyságrendű összegeket környékbeli vállalkozóknak. Ezt követően 1993. október 5-én az Állami Bankfelügyelet kezdeményezte a - 14 ezer számlán mintegy 1,2 milliárd forintot kezelő - pénzintézet felszámolását.
Az állam által garantált, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek tulajdonosainak kártalanítását már 1993 szeptember 23-án megkezdték, azonban a részjegy és célrészjegy tulajdonosok kártalanítása késett.
Az 56 millió forintos alaptőke megtérítését végül a betétesek követelésére az 1994. februárjában megszületett kormánydöntés tette lehetővé, a kamatok kifizetéséről azonban nem szólt a határozat.
Ezzel kapcsolatban a károsultak szószólója, Galvács Sándorné azt próbálta meg bebizonyítani, hogy a takarékszövetkezetnél nyilvántartott részjegyek és célrészjegyek valójában államilag garantált betétkönyvek, ezért nem csak a tőke, hanem a kamatok is megilletik a tulajdonosokat.
A felszámolási eljárás során a bíróság 1995-ben jogerősen takarékbetétté nyilvánította a részjegyeket és célrészjegyeket.
Mivel az állam ezt követően is elzárkózott a kártalanítástól, 1999-ben Galvács Sándorné pert indított; az elsőfokú nem jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte az államot 1994. április 26-tól számított évi 20 százalékos kamat megfizetésére, a másodfokú, majd a felülvizsgálati kérelem nyomán lezajlott eljárás pedig helybenhagyta az ítéletet.
Ezt követően 2006 márciusában született kormányhatározat arról, hogy egy éven belül meg kell kezdeni a kamatok kifizetését. Ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy az eredeti betétesek közül sokan elhaláloztak és az örökösöknek bizonyítaniuk kell jogosultságukat.
Sajtóértesülések szerint a Budapesten élő betétesek már megkapták a pénzt, illetve 50 károsult kézhez vehette a Pénzügyminisztérium kifizetési engedélyét - ismertette a történteket Galvács Sándorné.
MTI/Menedzsment Fórum