Mint tegnap megírtuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium új adócsomagja sok kedvező módosítást tartalmaz, amelyekkel könnyebbé válik az adózók élete, ám van benne egy olyan javaslat is, amelyik szigorítást jelent a mostani szabályokhoz képest. Mégpedig elég durva szigorítást.
A késedelmi pótlék kiszámításáról van szó. Ezt a tételt a be nem fizetett adó után számolja fel az adóhivatal (NAV). A mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese, illetve a hátralékos napok száma alapján jön ki, hogy mennyi pótlékkal sújtják az adózót. Akinek 2016 és 2017 január elseje között folyamatosan 500 ezer forint hátraléka gyűlt össze, amit elmulasztott rendezni, arra 9060 forint pótlékot ró ki a NAV.
Ennél persze többet kell fizetnie, mert más tételeket – adóbírságot – is felszámolnak, de a mostani adócsomag a késedelmi pótlék mértékét korrigálja, ezért ezzel foglalkozunk cikkünkben. Jövő januártól úgy változik a szabályozás (amennyiben a kormány és a parlament jelenlegi formájában fogadja el a tervezetet), hogy nem a jegybanki alapkamat kétszeres, hanem az 5 százalékponttal növelt mérték határozza meg a késedelmi pótlék mértékét. Vagyis a mostani 1,8 százalék helyett 5,9 százalékot kell fizetni a NAV-nak. Előző példánkból kiindulva, ha végig ekkora lett volna a pótlék a vizsgált időszakban (tehát feltételezzük, hogy az alapkamat nem változik), akkor nem 9060, hanem 29 500 forintot kellett volna utalni a NAV-nak.
Az adóhatóság statisztikájából megtudtuk, hogy tavaly az Ügyfélkapun keresztül a 2015-ös évre vonatkozóan közel 180 ezer elektronikus bevallónak ment ki értesítés a késedelmi pótlék levezetéséről. Közülük 54 700 magánszemély, illetve egyéni vállalkozó, 123 600 pedig gazdálkodói körös, tehát társaság.
Az adatokból az is kiderül, hogy az előző évben országosan 29,3 milliárd forint késedelmi pótlékot, bírságot szedett be a NAV. Ennek nagyobbik részét teszik ki a bírságok. A legtöbb hátralék, illetve az utánuk fizetendő szankcionális összeg pont azokban a megyékben halmozódott fel, amelyeket egyébként a gazdaságilag leszakadók között tartanak nyilván. Borsodban 1,2 milliárd forint, Bács-Kiskunban nagyjából ugyanennyi, Hajdú-Biharban 1 milliárd forint gyűlt össze.
Természetesen van összefüggés a fejlettségi szint és a hátralékok alakulása között. Ahol arányaiban sok a bebukó vállalkozás, ott nagyobb hátralék gyűlik fel, amelynek a kiegyenlítése nyilván nehezebb, mint egy prosperáló régióban.
Ennek nem mond ellent, hogy Pest megyében - ahol több az adózó - 3 milliárd forint pótlék, illetve bírság folyt be. Budapesten a három igazgatóságon több mint 8,1 milliárdra hízott a büntetés. Figyelembe méltó, hogy a legnagyobb adóerővel rendelkező kiemelt adózóknál 6,9 milliárdos volt a számla, holott ez a kör a kommunikáció szerint a leginkább jogkövető adózói kör.
Vannak persze olyan követelések, amelyeket inkább elenged az állam, mert behajthatatlannak tartja azokat. Ilyen módon tavaly 637 milliárdos követelésről mondtak le, aminek 57 százaléka volt a késedelmi pótlék, illetve bírság. Vagyis a pótlékszámla lényegesen nagyobb, mint amennyi ténylegesen befolyik a NAV-hoz, ám a nagyobb részből soha nem lát bevételt az adóhivatal.
Tegnap egy másik cikkben írtunk arról, hogy az adózás rendjéről szóló friss csomagban az adózói terület kormányzati felügyeletének szétválasztását megalapozó szöveg szerepel. A tervezet ugyanis kettéválasztja az adóterületért felelős miniszteri pozíciót a NAV felügyeletét ellátó miniszterétől. Ez jelenleg egy helyen, az NGM-ben van. A tárcánál dolgozó forrásunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy ezt a meghatározást a hatályos törvényből emelték át, de valóban az volt vele a cél, hogy ha idővel megváltozik az adófelügyeleti struktúra, akkor az esetleges szétválásnak ne jelentsen akadályt a jogszabályi környezet.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
