A Japan Times internetes kiadásának nyilatkozó Noguchi nincs egyedül véleményével: az akadémiai és az üzleti világ egyre több képviselője figyelmeztet arra, hogy Japán gazdasági katasztrófa felé halad. A szigetország államadóssága a GDP 181 százaléka - szemben például a kritikusan magasnak tartott 115 százalékos görögországi aránnyal -, ami csak azért nem okozott már eddig is válságot, mert túlnyomó többségét a japán lakosság legendásan magas megtakarításaiból finanszírozzák. Csakhogy a nyugdíjasok arányának növekedése miatt 2020-tól már kevés lehet a törlesztéshez a hazai forrás, ezért a kormány drágább külföldi hitelek felvételére kényszerülhet - figyelmeztetett júliusi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Szakuragawa Maszaja, a tokiói Keio Egyetem professzora nemrégiben szimulációkkal vizsgálta a közadósságok menedzselésének lehetőségeit, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztási adót legkevesebb 15 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy elkerüljenek egy nagy bankpánikot, amikor az állam fizetésképtelensége átterjed a kereskedelmi bankokra, amelyeket megrohannak a megtakarításaikat féltő betétesek. Ebből az adónemből folyik be a japán költségvetési bevételek negyede, de emelése tabunak számít. Amikor 1997-ben öt százalékra növelték, 20 hónapig tartó recesszió robbant ki. Nemrégiben Kan Naoto pénzügyminiszter megdöbbentette a közvéleményt, amikor - szemben a kormány ígéretével, miszerint nem emelik a közterheket - közölte, hogy gondolkodnak a fogyasztási adó növelésén, írja a Napi.
