Balog Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 123 kollégiumot és összesen 37 467 helyet érint. A fejlesztés során négyezer új szobát és nyolcezer új helyet létesítenek, valamint 12 ezer szobát, 29 ezer helyet felújítanak. A fejlesztésekre 192,6 milliárd forintot költenek majd 2023-ig.
Balog Zoltán hangsúlyozta: Magyarország fejlődése nagyban múlik azon, hogy sikerül-e értékalapú és versenyképes felsőoktatást teremteni, ami nem megy az infrastruktúra bővítése nélkül. Elmondta, a campus típusú egyetemi struktúra magas színvonalú szálláshelyeket feltételez, hiszen nemcsak arról van szó, hogy kollégiumban olcsóbb lakni, hanem olyan közösségi terekről is, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a hallgatóknak.
Balog Zoltán megjegyezte azt is, hogy Budapesten 2015-ben 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumokba. Közölte, a fejlesztéseknek köszönhetően 8 százalékkal emelkedik majd a kapacitás, azért ennyivel, mert a felújítás következtében szűnnek is meg helyek, hogy csökkenjen a túlzsúfoltság. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára elmondta, már több kollégiumban megkezdődtek a munkálatok.
Íme, az új kétezres
Hozzátette, hogy jelenleg, az első körben 24 milliárd forint értékű fejlesztésről van szó, majd az ütemezés szerint 2018 és 2020 között - 32 kollégiumot érintően - 68 milliárdot, 2020 és 2021 között - további 40 kollégiumot érintően - 50 milliárdot, végül az utolsó szakaszban, 2023-ig - 44 kollégiumot érintően - 52 milliárd forintot fordítanak majd a fejlesztésekre.
Palkovics László szólt arról is, a kancelláriarendszer elmúlt kétéves működése bizonyította azt, hogy a felsőoktatási intézmények valóban képesek transzparensen és hatékonyan működni. Kitért arra, hogy az állami felsőoktatási intézmények 148 milliárd forintos összeggel rendelkeznek és 8 milliárd forint a tartozásállományuk. Ez utóbbi a reményeik szerint az év végére csaknem nullára csökken - mondta. Kérdésekre válaszolva Palkovics László közölte: a fejlesztések során 19 új kollégiumi épület létesül majd 2023-ig.
Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora akut problémának nevezte a kollégiumi helyhiányt. Az egyetem nevében üdvözölte a kormány által elfogadott stratégiát, és kiemelte, hogy az elmúlt időszakban ilyen nagy volumenű kollégiumfejlesztés nem volt. A Corvinust két kollégium felújítása és egy új felépítése érinti - jegyezte meg.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a stratégia egyik legfontosabb pontja, hogy kimondja: a kollégiumok a felsőoktatási infrastruktúra részét képezik, és versenyképes felsőoktatás csak jó állapotban lévő kollégiumokkal képzelhető el. Közölte, 2015 elején kezdődött el a kollégiumi kapacitásokról és szolgáltatások fejlesztéséről szóló felmérés. Példaként említette, hogy minden tizedik kollégistának nincs saját íróasztala, és a kollégisták negyedének nincs ingyenes internet-hozzáférése.
MTI
