Igaz ugyan, hogy a jövő évi tervekre még várni kell a 2015-ös költségvetés benyújtásáig, az sejthető, hogy a harmadik Orbán-kormány nem szándékozik felhagyni a stadionépítési lázzal. Már csak azért sem, mert egyrészt egy korábbi nyilatkozata alapján a sportot stratégiai ágazattá kívánja tenni, másrészt azért sem, mert például a júliusban bejelentett 110 milliárd forintos költségvetési zárolást is "megúszták" ezek a beruházások.
Az pedig már csak egy plusz adalék, hogy az MTK és a Videoton arénájának megújítását is 2016-os átadással ígérték, a Puskásnak pedig 2018-ra készen kell lennie. Már csak a 2020-as EB-társrendezői szerepünk miatt is.
Ám hiába a - túlzás nélkül állított - országos méretű stadionépítési láz, a nézők rendre elmaradnak a stadionokból. Ráadásul a Magyar Labdarúgó Szövetség szándékával ellentétben a szeptember 15-től kötelezővé tett klub-, illetve futballkártya sem mozdította előre a kialakult helyzet kedvező irányba történő változását. Sőt, a szervezett szurkolói csoportok egyelőre makacsul és kitartóan távolmaradnak a mérkőzésektől részben az "új rendszer" elleni tiltakozás jeleként is.
Melyik csapat nézői a legdrágábbak?
Pedig a kormánynak milliókat érnek a szurkolók az új stadionoknak köszönhetően. Érdekes és helyenként igen megdöbbentő számokat kapunk eredményül akkor ugyanis, ha az egyes stadionok költségét a tavalyi bajnokság átlagnézőszámaira vetítjük. Ez alapján rögtön kiderül - talán nem túl nagy meglepetésre -, hogy az Orbán-kormány számára a felcsúti drukkerek a "legdrágábbak", hiszen fejenként egy nézőre 3,47 millió forintot költöttek az új stadion megépítésével. A tavalyi szezonban ugyanis épp, hogy meghaladta a nézőszám az ezer főt a hazai meccseken.
Kapcsolódó:
Közel félmilliárdot kapott Felcsút az EMMI-től is
Felcsúti foci: messze a legtöbbet kapja a büdzséből is
Felcsút zsebelte be messze a legtöbb TAO-pénzt tavaly is
A felcsútiak mögött a Haladás drukkerei szerepelnek a listánkon, ám ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a szombathelyi stadionrekonstrukcióra szánt 9,6 milliárd forintból egy teljes sportkomplexum fog felépülni. Mindenesetre ebben az esetben 3,38 milliót költ a kormány egy nézőre. Mindenképpen kiemelendő még a Honvéd, az MTK és a Videoton stadionja is, hiszen ezekben az esetekben 2,6-2,8 millió forint állami pénz jut egy drukkerre.
Idén egyébként a felcsúti mellett a Fradi és a Loki új stadionját is átadták a fociszeretőknek, és igaz, hogy a beruházás értékét nézve ez a két projekt volt a legdrágább (sorrendben 13,5, illetve 11,5 milliárd forint), a tavalyi szezonban az átlagos nézőszámok is kiemelkedtek a mezőnyből ennél a két klubnál. Ennek köszönhető, hogy a zöld-fehér és a piros-fehér szurkolóra egyaránt közel 1,5-1,5 millió forint állami pénz jutott.
Cikkünkben egyébként - ahogy az a táblázatban is látható - csak a nagyobb, első osztályú klubok stadionrekonstrukcióját vettük figyelembe. (Így például a "kisebb" rekonstrukciókat sem, mint például a harmadosztályban játszó Kisvárda új, egymilliárdos stadionja.) Az összeállításunkban szereplő 14 stadionra összesen a következő években közel 65 milliárd forintot, az átlagos nézőszámokra vetített érték alapján pedig a hazai labdarúgás egy nézőjére átlagosan 1,53 millió állami pénzt fordít a kormány.
Persze, abban az esetben, ha a nézők újra visszatérnének a stadionokba, teljesen megtöltve azokat, a fentebb részletezett egy főre jutó költségek mérséklődnének. Azonban a csökkenés az egy férőhelyre vetített fajlagos költségnél nem tudnának "lejjebb menni". Például a felcsúti stadionnál 1,08 millió, a Fradi-stadionnál 613 ezer, az MTK arénájának esetében 760 ezer, a Loki-stadionnál pedig 575 ezer lehet ez a minimum egységre jutó költség.
Székely Sarolta
mfor.hu
