A Kormányinfókon megszokott pároshoz, Vitályos Eszter kormányszóvivőhöz és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez ezúttal Bóka János európai ügyekért felelős miniszter is csatlakozott. Az újságírói kérdésekre fordulva, elsősorban Ursula von der Leyen Európai Parlamentben elmondott beszéde kapcsán először Bóka Jánostól lehetett érdeklődni EU-s témákban.
Lapunk az európai uniós forrásokról, az RRF-alapokról kérdezett.
- Hogy áll a magyar kormány annak a 27 szupermérföldkőnek a teljesítésével, amiktől függővé tette az Európai Bizottság a helyreállítási és ellenállóképességi alap (RRF) forrásainak felszabadítását Magyarország számára?
- Mekkora is pontosan az Európai Unió által zárolt összeg?
Bóka János azt mondta, hogy a magyar kormány a kondicionalitási eljárás keretében minden feltételt teljesített, szakmai és politikai megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal a követelményeket illetően. Majd hozzátette, hogy szerinte az Európai Parlament nyomására az Európai Bizottság kizárólag politikai okokból, ennek ellenére sem oldja fel a zárolást.
És hogy mekkora blokkolt összegről is van szó?
Bóka úgy fogalmazott, hogy Magyarország a helyreállítási alap forrásaiból csupán az előlegekhez fér hozzá. Egyébként az RRF-támogatás 5,9 milliárd eurónyi, míg a REPowerEU további 4,6 milliárd eurónyi összeget jelentene, ami átszámítva összesen meghaladja a 4100 milliárd forintot, a tavalyi magyar GDP nagyjából 5 százalékát. Ez forog tehát kockán. A kohéziós források több mint 50 százalékához fér hozzá a kormány, a többit zárolták. Egyedül a közös uniós mezőgazdasági politika forrásai érkeznek rendben hazánkba.
Gulyás Gergely a garantált bérminimum miatt hívott
Bóka után Gulyás Gergelyhez is voltak kérdéseink, méghozzá a jövő évre előirányzott minimálbér-emelés kapcsán, aminek 13 százalékos mértéke a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt akár bizonytalanná is válhat.
- A kormány álláspontja szerint szükség van-e a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodás újratárgyalására, felülvizsgálatára a vártnál gyengébb növekedés és magasabb infláció miatt?
- Mi az a végső időpont, ameddig a kormány türelmesen várja, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodjanak egymással, és mikor ül oda a tárgyalóasztalhoz?
Gulyás Gergely úgy reagált, hogy az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell egymással megegyezniük a legalacsonyabb bérek megemelésének mértékéről. Ha ez az egyezség megszületik, akkor a kormány azt jóváhagyja. A tavaly aláírt bérmegállapodás során még alacsonyabb, 3,2 százalékos inflációt vártak 2025-re (a Nemzetgazdasági Minisztérium júliusi előrejelzése 4,5 százalék), és jóval magasabb, 4,5 százalékos GDP-növekedést (az NGM már csak 1 százalékot prognosztizál).
Gulyás szerint főként a gazdaságnövekedési tervek elmaradása lehetővé teszi a bérmegállapodás újratárgyalását. Ugyanakkor a kormány célja, hogy ne, vagy csak minimálisan kelljen a tavaly év végén megkötött egyezségen változtatni.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A végső határidő a megállapodásra december 31-e, a kormány pedig akkor fog csatlakozni a munkaadók és a munkavállalók tárgyalási fórumához, hogyha úgy látja, hogy megakadtak az egyeztetések a felek között.
Majd a rendkívüli Kormányinfónak vége lett, az újságírók elvonultak, és ezt követően érkezett az a bizonyos telefonhívás, magától a minisztertől. Gulyás Gergely ugyanis a sajtótájékoztatón a garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésünkre meglepetésre azt mondta, hogy ott is született tavaly megállapodás, ami jövőre 11 százalékos emelést vetít előre. Csakhogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter pontosított és felhívta lapunk újságíróját: a garantált bérminimum kapcsán nem létezik ilyen három évre szóló egyezség, azt tavaly csak a minimálbérre kötötték meg. Vagyis a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseleteknek kell előrukkolniuk egy számmal.
Minden más elhangzott információ pontos, a labda most a munkaadók és a munkavállalók térfelén pattog. Kíváncsian várjuk, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben mennyire lehet fenntartható a jövő évi 13, majd az azt követő 14 százalékos minimálbér-emelési vállalás.
