<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési tervezetben a két önálló tárca nélküli ágazat, az egészségügy 4 százalékos, az oktatás 9 százalékos növekedést irányoz elő, de vajon mire lesz ez elég, vagy mire fogják költeni?

EGÉSZSÉGÜGY - az egyik vesztes

A jövő évi tervezetben az egészségügyre 2669,4 milliárdot szán a kormány. Ez, a 2022-es 2569,1 milliárdnál 4 százalékkal több forrást jelöl meg. A kormány véleménye szerint tehát jelentős forrás szolgálja a 202l-től elindult, több évig tartó átfogó orvosi bérfejlesztési program végrehajtását ugyanúgy, mint az egészségügyi szakdolgozókat megillető, szintén korábban elindított béremeléseket, sőt, úgy látják, a céltartalékok lehetőséget biztosítanak további bérintézkedésekre.

Egyes kórházakban már nem tudják működtetni a szülészeteket. Fotó: DepositphotosEgyes kórházakban már nem tudják működtetni a szülészeteket. Fotó: Depositphotos

Azt is hangsúlyozzák, hogy az előző évi előirányzatnál (3258 milliárd forint) 258 milliárd forinttal kisebb összegű hazai finanszírozású fejlesztések közül két területen történhet nagyobb előrelépés.

Ezek közül az egyik az ellátórendszer további erősítése érdekében az állami, valamint az egyházi fenntartású egészségügyi intézményeknél történne meg.

De még mindig vajmi keveset tudunk a közel két éve, a Boston Consulting Group által 352 millió forintért elkészített egészségügyi reformcsomagról, de érdekes, hogy már 2020-ban is a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium rendelte meg a válságkezelő csomagot, nem Kásler Miklós. A dán mintára készült szlovák reformcsomag valószínűleg azért volt szimpatikus a kormánynak, mert nem az egészségügyre fordított költségek növelése volt a cél, hanem az, hogy a meglévő ráfordítások hatékonyabb elköltése által 20 százalékkal növelnék az ágazat hatékonyságát és 30 százalékkal az ellátás minőségét.

Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti sajtótájékoztatóján június 7-én ugyan arról beszélt, hogy a 2023-as büdzsé a rezsi- és honvédelem költségvetése, de sokak szerint már a vesztesei is megvannak, ezek egyike az egészségügy.

Az Orbán-kormány számai szerint ugyanis az egészségügyi kiadások 4 százalékos emelkedése az 5 százalékos inflációval számolva reálértékcsökkenést takar. Az egészségügy jövőre mintegy száz milliárddal több, mint a 2022-es előirányzottnál. Vagyis ez az egészségügyi kiadások 3,7 százalékos növekedését jelenti, ami elmarad az 5,2 százalékos inflációtól, vagyis reálértéken csökkenek, így már most megismerhettük a jövő évi költségvetés első vesztesét – magyarázza a Népszava, miért is a költségvetés egyik vesztese az egészségügy.  

A lap szerint jól jelzi az egészségügyhöz való hozzáállását a kormánynak, hogy több pénzt költ a Pénzügyminisztérium személyi juttatásaira (14 milliárdot), mint az Egészséges Budapest Programra (10 milliárd). Ez az a program, amelyből nevével ellentétben nemcsak a főváros, hanem az főváros és a teljes agglomeráció egészségügyi fejlesztéseit finanszírozzák.

Ugyanakkor jövőre tovább épül a Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból, melynek 2022. év végére ígért indulását még teljes homály fedi.

OKTATÁS - fókuszban a modellváltó egyetemek

A 2023-as tervezetben oktatásra 2378,1 milliárd forintot irányoztak elő, ami 9 százalékkal több, mint 2022-ben (2185,9 milliárd). Ez arra utalhat, hogy jövőre némi béremelés talán valóban várható az évek óta elhanyagolt területen.

A kormány szerint ez a büdzsé lehetőséget ad arra, hogy a hazai finanszírozású fejlesztések közül az egészségügy mellett a felsőoktatásban történjen nagyobb előrelépés. A felsőoktatásban a modellváltás keretével összhangban - a működési támogatás megemelése mellett - kiemelt támogatásban részesülhetnek az intézmények egyes infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma beruházásaikhoz.

A tervezet tehát az alapoktatásra nem tér ki, ahol az elmúlt években egyre égetőbb munkaerőhiány, bérfeszültség és egyéb problémák mutatkoztak meg. Szintén a Népszava ír az általuk felkért Publicus Intézet felméréséről -, hogy a megkérdezettek 67 százaléka szerint az Orbán-kormány nem szentel kellő figyelmet az oktatásnak, 61 százalékuk nem is igazán elégedett az oktatás jelenlegi helyzetével.

Talán nem meglepő, hogy az ellenzéki szavazók körében a legmagasabb arányú az elégedetlenség (94 százalék), de a kormánypárti szavazók 25 százaléka sem vélekedik túl jól az oktatás mostani állapotáról.

A válaszadók többsége (86 százaléka) egyébként úgy véli, hogy az oktatás fejlesztéséhez szükséges lenne, hogy a kormány több állami forrást biztosítson az ágazat finanszírozására.

Az ellenzéki szavazók 99 százaléka válaszolt egyértelmű igennel erre a kérdésre, de még a kormánypárttal szimpatizálók 70 százaléka is azt gondolja, hogy a mostaninál több állami forrást kellene az oktatásra fordítani. A többség (65 százalék) szerint a pedagógusoknak is jelentős, legalább 50 százalékos béremelést kellene adni.

Minden bizonnyal a 9 százalékos büdzsé-növelés sajnos erre messze nem lesz elég.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.