4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az önkormányzatok az ingatlanok bérleti díjának emelésére, a gyermekétkeztetés költségeinek növelésére és a közvilágítás teljesítményének csökkentésére kényszerülhetnek - hangsúlyozta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A jövő évi költségvetés „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel. A két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adók szolgálnak – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Fontos változás ugyanakkor, hogy a rezsivédelmet a jövőben a családokra korlátozzák, így kikerülnek abból a helyi önkormányzatok, az egyházak, a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények, valamint a kis- és középvállalkozások. A pénzügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy „ez egy családbarát kormány”, de nem tért ki arra, hogy közvetett módon milyen mértékben fogja érinteni a családokat a rezsicsökkenésre jogosultak körének szűkítése. Hangsúlyozta azonban, hogy az önkormányzatoktól a kormány elvárja, hogy felelős gazdálkodással járuljanak hozzá a terhek arányos elosztásához. A tárcavezető szerint van elég tartalék az önkormányzatoknál, így nem gond, ha kiveszik őket a rezsicsökkentésből.

Varga Mihály benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét. Fotó: MTI
Varga Mihály benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét. Fotó: MTI

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az mfor.hu kérdésére válaszul elmondta, hogy az önkormányzatok 55–60 százalékának komoly nehézséget okoz majd, hogy kifizesse a megemelt villamosenergia árakat. Elsősorban a kisebb, jellemzően kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések önkormányzatai kerülhetnek bajba. Ezek az önkormányzatok jelenleg az egyetemes szolgáltatás keretében hatósági áron – nagyjából 38 forint/kWh áron – vehetik igénybe az áramszolgáltatást.

A szövetség elnöke arra számít, hogy e lehetőség megszűnését követően a kormány 8–10 milliárd forint támogatási keretet hoz majd létre, amely helyi bevételnövelő intézkedésekkel együtt elegendő lehet ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az önkormányzati csődök. Az esetleges helyi intézkedések között a szövetség elnöke, amint lehetőség lesz rá, az önkormányzati ingatlanok bérleti díjának emelését, a gyermekétkeztetés költségeinek növelését és a közvilágítás teljesítményének csökkentését említette.

Karácsony Gergely, főpolgármester úgy értékelt, hogy a bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: „brutális megszorítás”. „Az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést. Tette mindezt előzetes egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül” – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint nem igaz az az állítás, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek kigazdálkodni annak hatásait, hogy kikerülnek a rezsicsökkentés alól. „A járvány, a válság, a háború és a foglalkoztatási gondok által meggyötört vállalkozások ennek hatásait áremelkedésekkel tudják csak kezelni, ez tovább gerjeszti az inflációt, vagyis a most bejelentett kormányzati megszorítások mindenkit érinteni fognak” – szögezte le.

A főpolgármester azt írta: azt kérték a kormánytól, hogy bővítse, és ne szűkítse a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területeket. Egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyag árának növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest.

Karácsony Gergely ezért a lehető leghamarabb összehívja a fővárosi önkormányzat szakértőiből, a legnagyobb fogyasztójú fővárosi tulajdonú cégek vezetőiből álló testületet, továbbá egyeztetést kezdeményez a fővárosi országgyűlési képviselőkkel.
Mindemellett a június 13-ai héten Brüsszelben tárgyalni fog az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy a fenntartható energiapolitikára uniós forrásokat szerezzenek Magyarországnak és Budapestnek. „Tárgyalást kezdeményezek továbbá a budapesti gazdasági élet meghatározó szereplőivel, és a már korábban is javaslatokat kidolgozó civil szervezetek képviselőivel, valamint a tudományos élet meghatározó szereplőivel. Ennek a 'Budapest150 - Energia és fenntarthatóság csúcsnak' a célja, hogy a város életére általános érvényű javaslatokat dolgozzanak ki közösen az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében” – írta Karácsony.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!