Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a honatyák döntöttek arról is, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját mind a benzin, mind a gázolaj esetében literenként 32 forint 55 fillérrel, 152 forint 55 fillérre, illetve 142 forint 90 fillérre emelik. A kormányzati kommunikáció természetesen Brüsszelre mutogatott, mondván: az ő nyomásukra kell ilyen mértékben megemelni az adóterhet. Ám a vonatkozó uniós irányelv értelmében a jövedéki adó mértéke 2010 óta ezer literre a benzin esetében 359 euró, a gázolajnál 330 euró. Vagyis literenként 35,9, illetve 33 eurócent, ami 13 éve egyetlen centtel sem emelkedett. Az előírás azt is kimondja, hogy azon tagállamok esetében, melyek még nem vezették be az eurót, az átváltási árfolyam az Európai Unió Hivatalos Lapjában október első munkanapjára közzétett árfolyam. Ez pedig a friss közlemény szerint október 2-án, hétfőn 388,60 forint/euró volt.
Vagyis ahhoz, hogy a jelenlegi, eurónként 334,3 forintos árfolyammal meghatározott, most még literenként 120, illetve 110,35 forintot kitevő jövedékiadó-mérték január 1-je után is megfeleljen az uniós szabályoknak,
elegendő lenne a benzin jövedéki adóját 19,51, a gázolajét pedig 17,89 forinttal emelni.
Így az adó mértéke benzinnél 139 forint 51 fillér, gázolajnál 128 forint 24 fillér lenne.
Hogy miért jött a nyáron elfogadott adócsomagba ennél magasabb, ráadásul mindkét üzemanyagtípusnál egyenlő összegű emelés, az rejtély, hiszen – mint rámutattunk – a minimum adómérték az árfolyamtól függ, vagyis ugyanakkora forintösszegű emelés az alacsonyabb adómértékkel rendelkező gázolajnál magasab árfolyamot kellene, hogy jelentsen. Hivatalos indokolásként Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára ezt mondta:
„ennek kiszámításához az Európai Unió hivatalos lapjában kihirdetett euró/forint árfolyamot kell alapul venni. Tehát csak a 2022. október 3-i hivatalos jegyzést tudjuk figyelembe venni, amely 424,86 forint/euró volt.”
Az elfogadott, jelen állás szerint január elsejével érvényes adómértéknek megfelelő árfolyam azonban a benzinnél 425, a gázolajnál 433 forint lenne eurónként.
Lapunk egy július eleji Kormányinfón rá is kérdezett Gulyás Gergely kancelláriaminiszternél, hogy ha az elfogadott törvényben alkalmazott „horrorárfolyamnál” kedvezőbben alakul az euró forinthoz viszonyított jegyzése, akkor alacsonyabban fogják-e meghatározni az adóemelés mértékét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter parádés kikerülős csellel válaszolt, mint fogalmazott:
„az októberi kormányülésen eldöntjük”.
A tavaszi adócsomagban elfogadott adómértékek csökkentése mellett szól még egy érv: a kabinet a jövő évi költségvetést 385 forintos euróárfolyammal tervezte, ezt ugyancsak Gulyás Gergely mondta egy kormányinfós kérdésünkre, illetve néhány héttel később megerősítette Varga Mihály pénzügyminiszter is. Ez megint csak felveti a kérdést: miért kellett a több mint 420 forintos euróárfolyamot alapul venni az adóemeléshez?
Tekintettel arra, hogy a jövedéki adó – az üzemanyag árának többi összetevőjével együtt – alapja az áfának is, a január 1-jei üzemanyagár-emelkedés mértéke is alacsonyabb lehet. A most még érvényes, 32 forint 55 filléres emelés így a kútoszlopokon csak a jövedéki adó emelése miatt áfával együtt több mint 41 forintos áremelkedést jelentene. Azonban, ha a kormány ragaszkodik ahhoz a vállalásához, hogy az uniós minimumnál nem emeli nagyobb mértékben az adót, akkor
a kasszánál 41 forint helyett a benzinért „csupán” 25 forinttal, a gázolajárt pedig „csak” 23 forinttal kellene majd literenként többet fizetnünk újévtől.
Az emelést pedig nem Brüsszel nyomására, hanem a romló forintárfolyam miatt kell meglépni.
A múlt hét csütörtöki Kormányinfón újságírói kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, a cél az, hogy ne Magyarországon legyen a régióban a legdrágább a tankolás, ne kelljen többet fizetni, mint Szlovákiában, Romániában vagy Szlovéniában. Nos, az üzemanyagár-emelkedés megfékezésének egyik eszköze a túladóztatás elkerülése.
Lapunk minden pénteken közzéteszi, hogyan alakulnak a benzin és a gázolaj árai az egyes uniós tagországokban. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő rovatának cikkeiért kattintson ide! >>
Mfor-vélemény
Az üzemanyagok ára az egyik legjelentősebb makrogazdasági tényező, hiszen a szállítási költségek minden termék árába beépülnek, így az indokoltnál drágább üzemanyag okozta áremelkedés fűti az inflációt, ez pedig csökkenti a keresletet, a fogyasztást, így végső soron a gazdasági teljesítményt fogja vissza. Az uniós jog által elvárt minimumnál magasabb adó összességében tehát pont a két legfontosabb kormányzati cél, az infláció elleni küzdelem és a gazdasági növekedés helyreállítása ellen hat.
