2016. június 6. 03:22

Meglett a szociális ellátórendszer átalakításának a következménye Magyarországon. 2010 és 2015 között ugyanis 237 ezerrel lettek többen azok, akik még a szociális juttatások után is kitettek a szegénység kockázatának.

A legutóbbi statisztika szerint nagyon sokat javultak egyes szegénységi mutatók Magyarországon tavaly, ami visszaigazolja a kormány által is hangoztatott csökkenő szegénységet. Egy másik megközelítés azonban számszerűsíti, hogy mit okozott a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány szociális ellátórendszerre irányuló intézkedései.

Az Eurostat egyik mutatója szerint tavaly Magyarországon 1,448 millió olyan személy volt, akit még a szociális juttatások után is veszélyteztet a szegénység. Igaz, hogy a létszám 2014-hez képest 10 ezer fővel csökkent, hosszabb időtávot vizsgálva sokkal elkeserítőbb az adat.

2010-hez képest ugyanis 237 ezerrel többen élnek a szegénység kockázatával,

akkor ugyanis még "csak" 1,21 millió volt veszélyeztetett ilyen szempontból.

A növekedés hátterében pedig a szociális ellátórendszer átalakítása áll, melynek során drasztikus változásokat hajtott végre a kormány a munkanélküliségi ellátások, rokkantnyugdíjak, korhatár előtti nyugdíjak területén.

Mivel csak nagyon kevés ország esetében áll rendelkezésre 2015-ös adat, a 2010-2014 közötti változásokat állítottuk rangsorba, ahol Magyarország az egyik legrosszabb pozíciót foglalja el.

A vizsgált időszakban 20,4 százalékos volt a növekedés mértéke, aminél csak 2 országban emelkedett jobban a szegénység kockázatának kitettek létszáma: Svédországban (+21 százalék) és Észtországban (+35 százalék).

Mennyit segít az ellátórendszerünk?

Mivel az Eurostatnál a szociális juttatások előtti és utáni adat is rendelkezésre áll, felmérhető az ellátórendszerünk célzottsága és hatékonysága.

A szociális juttatások előtt csak a szegénység-kockázati ráta áll rendelkezésre, mely alapján 2010 és 2014 között az érintettek aránya 28,4 százalékról 26,6-ra mérséklődött, ami 2015-re még tovább, 25,7 százalékra apadt. Ez alapján tehát csökken a szegénység, vagyis már a szociális juttatások nélkül is javul a magyarok jövedelmi helyzete. Ellenben a szociális juttatások után - ahogy azt fentebb részleteztük - 237 ezerrel nőtt a szegénység kockázatának kitettek létszáma, vagyis nő a szegénység.

A két mutató alapján ellentmondásos folyamatok zajlanak hazánkban, ami arra enged következtetni, hogy

a magyar szociális ellátórendszerünk nem működik kellően célzottan és hatékonyan, vagyis a juttatások nem feltételenül oda irányulnak, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Csak az összehasonlítás kedvéért, Észtországban és Svédországban, ahol a magyarnál nagyobb növekedés történt 201-2014 között a juttatások után veszélyeztetettek létszámát illetően, egyaránt növekedett a juttatások előtti szegénységi ráta is. Vagyis bár kedvezőtlen irányú a folyamat, az ellátórendszerük a magyarnál feltételezhetően célzottabban működik. Nincs ellentmondás az egyes mutatók között.

Székely Sarolta
mfor.hu