2016. április 15. 03:22

A magyar népesség közel ötöde súlyos depriváltságban él, vagyis többoldalúan is hátrányos a helyzete. Pedig a mutatók látványos javulásról árulkodnak.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon a súlyos depriváltak aránya tavaly 19,4 százalék volt, ami 1,8 millió embert jelent. Egy évvel korábban még 24 százalék volt az arány. A javulás ugyan látványos, ám továbbra is Magyarország az az ország, ahol az egyik legnagyobb problémát jelenti a szegénység. A miénknél rosszabb adattal ugyanis csak 3 ország rendelkezett:

  • Görögországban 22,2 százalék az arány,
  • Romániában 24,6,
  • Bulgáriában pedig 34,2 százalék.

Az európai rangsor másik, előkelő végén pedig nem túl nagy meglepetésre az északi országok állnak:

  • Norvégiában a népesség 1,3 százaléka érintett a depriváltság által,  
  • Izlandon 1,6,
  • Finnországban pedig 2,2 százalék ez az arány.

A visegrádi országokra szűkítve a kört, sokkal jobb a többi országban a helyzet. A lengyeleknél a népesség 8,1 százaléka érintett a súlyos depriváltságban, a cseheknél 5,2 százalék, a szlovákoknál pedig egyelőre csak 2014-es adatok állnak rendelkezésre, de az is szignifikánsan kedvezőbb a magyarnál, 9,9 százalék.

HIába azonban a látványos javulás a magyar adat esetében, több almutató esetében is hazánkban a legrosszabb a helyzet ez EU-n belül. Az egyik legnagyobb probléma a részadatok szerint az egyhetes üdülés hiánya, a népesség 55,3 százaléka ugyanis nem tud évi egyhetes üdülést finanszírozni magának, ami a harmadik legmagasabb adatnak számít. Ennél csupán Horvátországban és Romániában rosszabb a helyzet.

A legtöbb magyart azonban a váratlan kiadások fedezetének a hiánya sújtja: a népesség 72,2 százaléka küzdött ezzel a jelenséggel az egy évvel korábbi 75,9 százalék után. Noha a helyzet valamennyit javult egy év alatt, a helyezésünkön ez mit sem változtatott. Továbbra is hazánkban a legmagasabb ez az arány, mögöttünk a lettek jócskán lemaradva szerepelnek, 60 százalékkal.

A harmadik legnagyobb probléma hazánkban az adatok szerint a rendszeres húsfogyasztás hiánya, a népesség 23,8 százaléka nem tudott kétnaponta valamilyen húsételt az asztalra tenni (2014-ben az arány 27,7 százalék volt). EU-s viszonylatban ebből a szempontból is pocsékul állunk, hiszen nálunk csak Bulgáriában jelent ez nagyobb problémát, ott a népeség közel 38 százaléka nem engedhet meg magának kétnaponta húsételt.

mfor.hu