A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számláinak 2013-ra vonatkozó adatai szerint év végén 20 901,7 milliárd forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkeztek a magyar háztartások, ami 2251 milliárddal több, mint a 2012-es év végi adat.
A növekedés mértékére jellemző, hogy a magyar éves GDP közel 8 százalékára rúg, és a sokat vitatott magán-nyugdíjpénztári vagyonnak a 75 százalékát teszi ki. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, a negyedik negyedévben 819,9 milliárddal kellett nőnie a háztartások nettó pénzügyi vagyonának. Ez az elmúlt évek legmagasabb értéke, és csak a pénzügyi válság "epicentrumát" közvetlenül követő, 2009 második és harmadik negyedévében volt ennél jobb adat. A 2009 március végére bezuhanó forint árfolyama a második negyedévben ugyanis visszaerősödött, amely jelentősen csökkentette a devizában eladósodott háztartások kötelezettségének szintjét. A 2009-es harmadik negyedévben pedig a korábban összezuhanó tőzsde éledt fel, így a "háziasszonyok" által tömegesen vásárolt részvények, azon belül is leginkább az OTP jelentős hasznot generált.
Ha ezektől, a forint árfolyamára igen érzékeny átértékelési hatásoktól, illetve egyéb volumenváltozásoktól (amelyek sokkal inkább technikai változások, mint gazdasági folyamatok következménye) eltekintünk, akkor a tavalyi év utolsó három hónapjának 553 milliárdos pozitív mérlege kétéves csúcsot jelent. A 2013-as teljes évre pedig tranzakcióból adódóan 1537 milliárdos változást látunk, 541 milliárdot köszönhetünk a kedvező árfolyamváltozásoknak, és 171 milliárdot az egyéb volumenváltozások generáltak.
A magyar háztartásoknak egyébként 2013 év végén 20 901 milliárd forintra rúgott a nettó pénzügyi vagyona, ami a 9,9 millió lakosra vetítve a csecsemőtől az aggastyánig 2,2 millió forintot jelent. Ez az összeg 29 947 milliárdnyi pénzügyi eszköz és 9045 milliárdnyi kötelezettség eredménye.
A fenti ábrán jól látszik, hogy a nettó pénzügyi vagyon felfutását mind a kötelezettségek folyamatos leépülése, mind a pénzügyi eszközök változásának - a "nyugdíjvagyon államosítását" követő - trendszerű emelkedése okozza.
A felhalmozott vagyon 42 százaléka van részvényekben, befektetési jegyekben és üzletrészekben, 34 százaléka készpénzben és betétekben, 11 százaléka különböző biztosításokban (4,2 százalék nyugdíj-, 5,5 százalék életbiztosítás), 9 százalék pedig egyéb, nem részvény típusú értékpapírokban (vagyis kötvényekben, kincstárjegyekben, stb.). A kötelezettségek döntő része természetesen hitel, 11 százaléka rövid, 81 százaléka pedig hosszú lejáratú.
mfor.hu
