Miközben dübörög itthon a migráció elleni küzdelem és az Unión belül is csatázik ezen a fronton a kormány, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet pedig folyamatosan meghosszabbítják, csendben 367 menekültet mégis sikerült befogadnia magyar államnak. Igaz, ez nagyjából csak a harmada annak, ahány rászorultat 2017-ben fogadott be a magyar állam a statisztika szerint, akkor 1291 volt a befogadottak száma - derül ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adataiból. Ebből a szempontból 2017 egyébként kiemelkedő év volt, hiszen 2016-ban is "csak" 432 esetben hozott pozitív döntést a hatóság.
Érdekesség, 2018 utolsó negyedévében mindössze 13 menekült volt olyan "szerencsés", hogy a magyar állam segítséget nyújtott neki valamilyen formában.
A hivatal tavaly is tartotta magát a korábbi gyakorlatához, a legtöbb menekültet oltamazotti státuszúnak ismerte el, 281-et a 367-ből. Oltamazotti elismerést az kaphat, akinél nem állnak fenn a menekültkénti elismerés feltételei. 68 személyt ismertek el menekültként, ők azok, akik jó eséllye meg is kaphatják a magyar állampolgárságto, 18-at pedig befogadottként ismert el a hatóság. Utóbbi státusz azt jelenti, hogy a menedékkérő egy speciális engedéllyel tartózkodhat Magyarországon, ő olyan menekült, aki hazájában veszélynek van kitéve, és nincs olyan harmadik ország sem, aki befogadná őt.
Tavaly a menedékkérelmek 67 százalékát a hatóság elutasította vagy megszüntette az eljárást, összesen 755 esetben történt ilyen. 2017-hez képest a hatóság kevésbé volt szigorú a kérelmek tekintetében, hiszen akkor az eljárások 79 százaléka zárult elutasítással vagy egyszerű megszüntetéssel.
Állampolgárság alapján leginkább afgánok és irakiak próbálnak menedékjogot kérni Magyarországon: 223 kérelmet nyújtottak be afgánok, 202-t pedig irakiak, a többi országból érkezők esetében még az 50-et sem éri el a kérelmek száma.
