6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Előreláthatólag 976 milliárd forint, a nemzeti össztermék 3,5 százaléka lehetett a tavalyi büdzsé többlete a kormány szerint. A hétfőn közölt részletes adatokból az is kiderül, hogyan teljesítettek a fő adónemek és a kiadások közül melyik soron lépte túl az állam a terveket. Mfor.hu-háttér.

Brüsszeli döntés csökkentette az áfabevételeket

Első ránézésre az áfabevételek során volt a legnagyobb eltérés az előirányzat és a teljesítés között 2011-ben: a 2219,5 milliárd forintnyi forgalmi adó 270 milliárddal volt alacsonyabb a módosított 2489 milliárd forintos előirányzatnál. A 2010-eshez képest pedig majdnem 100 milliárd forintos a csökkenés - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által hétfőn közölt részletes adatokban.

Ugyanakkor azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az áfabevételek nem lettek ilyen jelentősen túltervezve, az Európai Bizottság döntése értelmében novemberben és decemberben 250 milliárd forintnyi áfát kellett visszautalnia a kormánynak, jórészt ez rontotta a mérleget. A minisztérium összefoglalója kiemeli, hogy a nettó áfabevételek mintegy 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Személyi jövedelemadóból a tavaly befolyt 1382,8 milliárd forint mintegy 20 milliárddal múlta felül a módosított előirányzatot. Persze az előző évhez képest így is 380 milliárd forinttal kevesebb szja-t fizettünk be, ami nagyrészt az egykulcsos adó tavalyi bevezetésének volt köszönhető. "Családi adóalap kedvezményt 2011-ben havonta átlagosan 810 082 magánszemély érvényesített. Ez összesen 156 milliárd forintnyi adócsökkentést jelent. Ilyen kedvezményt várhatóan további 100 000 magánszemély érvényesít majd május 20-ig adóbevallásában" - olvasható az NGM összegzésében.

A társasági adóból származó bevételek 28,6 milliárd forintos többletet mutattak a módosított tervhez képest, a 316,6 milliárdos összeg 10 százalékkal haladta meg a várakozásokat. Az egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) viszont a terveknél kevesebb volt a költségvetés bevétele, a 172,3 milliárdos összeg 7,8 milliárddal maradt el a tervtől és 9,7 milliárddal a 2010-es bevételtől. Kiemelkedett a bányajáradék is, melyből a módosított előirányzatnál 26,7 százalékkal több bevétele volt az államnak, ami 111,5 milliárd forintot jelentett éves szinten.

A bankadó szinte teljes egészében befolyt tavaly, a várt összeg 99,7 százalékát befizették a pénzügyi cégek. Érdekesség viszont, hogy az egyes ágazati különadókból a várt 161 milliárd forint helyett 171,9 milliárd folyt be. Azt nehéz lenne feltételezni, hogy néhány cég önszántából a kötelezőnél több adót fizetett be, a többlet annak köszönhető, hogy 2010-ben néhány érintettnek elmaradása volt, aminek befizetése átcsúszott 2011-re.

Jelentősen túlteljesítette a kormány elvárásait a végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadó, amitől előzetesen egymilliárd forintos bevételt vártak éves szinten, végül 3,7 milliárd forintot fizettek be.

Jócskán túlköltekezett az állam

A kiadások részletezésekor kiemelkedik a költségvetési szervek kiadásainak 2512,5 milliárd forintos összege, mely 35,9 százalékkal haladta meg a módosított előirányzatot. Az éves összes kiadásból legtöbbet, 1191,3 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították (a bérfizetéshez kapcsolódó átfutó kiadásokkal számolva 1206 milliárd forintot), dologi és egyéb folyó kiadásokra pedig 776,8 milliárd forintot költöttek az intézmények. Az intézményi beruházási kiadásokra az év során 140,1 milliárd forintot fordítottak. A támogatásértékű működési és felhalmozási kiadások, államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások 176,2 milliárd forint körül alakultak, előző évi maradvány átadására pedig közel 25,8 milliárd forintos összegben került sor.

A családi támogatásokra és szociális juttatásokra 2011-ben összesen 618,9 milliárd forintot fordított a költségvetés, amely az éves törvényi előirányzat 98,5 százaléka, az előző évhez képest viszonyított elmaradás pedig mindössze 2,1 százalékos volt. A 2011. évi összegből családi támogatásokra 451,5 milliárd forintot költöttek, melyből családi pótlékra 353,6 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra 2011-ben mintegy 139,8 milliárd forintot fizettek ki, melyből a legnagyobb tételt a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki 57,1 milliárd forintos összegükkel. A különféle jogcímen adott térítésekre pedig közel 27,6 milliárd forintot fizettek ki az év folyamán, melyből a közgyógyellátásra közel 20,5 milliárd forintot fordítottak.

A kamatkiadások 1101,1 milliárd forintos összege tavaly közel 35 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. A kamatkiadásokon belül a legnagyobb részt a forintban fennálló adósság utáni 770,6 milliárd forint jelentette. Az összeg döntő részét, 632,1 milliárd forintot az államkötvények kapcsán fizetett a költségvetés, további 106,7 milliárd forintot a kincstárjegyek, 31,8 milliárd forintot pedig az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától forintban felvett hitelek után kellett teljesíteni. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadásán belül 206,6 milliárd forintot tett ki a devizakötvények kamata. A 123,9  milliárd forintot kitevő devizahitelek kamatainak jelentősebb tételei az IMF és az EU központi bankjától felvett hitelek utáni kamatokból, valamint a nemzetközi fejlesztési intézményektől korábbi években felvett fejlesztési célú hitelek kiadásai között oszlott meg.

3,5 százalékos lehetett a többlet

Azt már az előzetes adatokból tudhattuk, hogy a központi alrendszer összes hiánya tavaly 1734,4 milliárd forint volt, amiben sok egyszeri tétel is szerepet játszhatott, hiszen a Mol 20 százalékának megvétele, a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, az MFB feltőkésítése és a MÁV részleges konszolidációja is jelentősen megterhelte a költségvetést. Ugyanakkor az mfor.hu már korábban rámutatott arra, hogy ezek nélkül az egyszeri tételek nélkül sem volt túl rózsás a helyzet 2011-ben.

Azt is régóta tudni lehetett, hogy a magánnyugdíjpénztári portfólió államosítása miatt többlet lesz a költségvetésben, az NGM mostani számításai szerint a szufficit 876 milliárd forint lehetett az uniós elszámolás szerint, ami a GDP 3,5 százaléka körül volt a minisztérium előzetes becslése szerint. Pontos számok egyelőre azért nincsenek, mert egyrészt még a GDP összege sem ismert, másrészt pedig az önkormányzatok gazdálkodásának adatai is csak később jelennek meg.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!