Továbbra is visszafogott a magyar kis- és középvállalkozások beruházási hajlandósága: idén a 2012-ben megvalósított fejlesztéseknél 11 százalékkal kisebb értékben terveznek fejlesztéseket a cégek.
Kevesebb beruházást terveznek
A GE Capital hét európai országban végzett kkv-kutatása szerint a tavaly megvalósult magyarországi kkv beruházások értéke 21 százalékkal meghaladta a 2012 év elején tervezettet. A vizsgált hét ország közül így is a magyar kkv-k beruházásának összértéke volt a legkisebb 2012-ben, összesen 2.168 milliárd forint. Az egy cégre jutó 12,8 millió forintos beruházási összeg alapján sem változik jelentősen a helyzet, ugyanis nálunk csak a brit cégek költöttek kevesebbet fejlesztésekre. Régiós összehasonlításban jelentős az elmaradásunk: a cseh és lengyel vállalkozások átlagosan 7-8 millióval (19,5 millió illetve 20,1 millió forintot), költöttek többet tavaly beruházásra. Az élen járó németek után a lengyel cégeknél volt a legnagyobb az egy cégre jutó beruházás 2012-ben.
2013-ban a vizsgált országok többségében a kkv-k növelni kívánják a fejlesztésekre fordított összeget, csupán az olaszok és a magyarok csökkentenének. A magyar kkv-k 2013-ban 11 százalékkal kevesebbet terveznek beruházni, teljes szektor szinten 1.933 milliárd forintot, amely a hazai GDP kb. 7 százalékának felel meg. Az egy cégre jutó tervezett beruházás 11,4 millió forint.
Leginkább Nagy-Britanniában és Lengyelországban nőhetnek a beruházások (36, illetve 35 százalékkal), ha az itteni cégek ténylegesen megvalósítják terveiket. A lengyel cégek elszántságához hozzájárulhat, hogy a kiemelkedő eredmények ellenére 2012-ben ténylegesen 53 százalékkal kevesebbet ruháztak be, mint azt 2012 év elején tervezték.
Főként termelőeszközre költenének
2013-ban szinte minden eszközre kevesebbet szándékoznak költeni a magyar cégek. A legtöbbet az IT szoftvereken spórolnának, 21 százalékkal csökkentve a tavalyi hasonló célú kiadásaikat.
A legtöbbet, a beruházások közel felét (901 milliárd forint) üzemi berendezésekre tervezik költeni, cégenként átlagosan 5,3 millió forintot. Ez 11 százalékkal marad el a 2012-es tényleges ráfordítástól.
A magyar cégek legnagyobb része (38 százalék) EU-s, állami vagy egyéb támogatott forrásból szándékozik megvalósítani a fejlesztéseket, amely a legmagasabb arány a vizsgált országok közül. A második helyezett Lengyelországban is csupán 25 százalékuk alapozna támogatásokra. Külső finanszírozási forrást (beruházási- vagy folyószámlahitel, lízing, stb.) a vállalkozások egyharmada venne igénybe. Magyarországon a cégek kevesebb, mint egyharmada oldaná meg saját tőkéből a beruházást.
A legfőbb visszafogó ok továbbra is a bizonytalan gazdasági környezet, méghozzá nagyobb arányban, mint tavaly: 2012-ben 50 százalék idén 56 százalék jelölte meg ezt az okot. A külső finanszírozáshoz jutást idén jelentősen kevesebben látják a beruházás akadályának, mint tavaly: 44 százalékról 22 százalékra csökkent az ezt válaszolók száma.
404 milliárd forint bevételtől estek el
A hazai vállalkozások elsősorban a meglévő eszközeik elhasználódása miatt szándékoznak belevágni a beruházásokba. Tavaly óta még nyomósabbá vált ez az érv: 36 százalékról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt jelölték meg fő indokként. Bíztató jel, hogy a második leggyakoribb ok az új megrendelésekhez szükséges kapacitás megteremtése (tavaly 25, idén 31 százalék említette ezt).
Az elavult gépek cseréje már nem halogatható tovább: a felmérés szerint a magyar kkv-k 25 százaléka hagyott ki emiatt üzleti lehetőséget az elmúlt évben, amellyel átlagosan 2,4 millió forint bevételtől estek el a cégek. Ez az azt jelenti, hogy tavaly összesen 404 milliárd forinttal volt kisebb a kkv-szektor összbevétele az elmaradt beruházások miatt. Ugyanakkor ez kismértékű javulást jelent az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amikor 4 százalékponttal több vállalat állította, hogy a nem megfelelő eszközpark miatt bevételtől esett el.
Javuló jövőkép
Bár a beruházási szándékban még nem tükröződik, de jelentősen javult a hazai vállalkozások hangulata: a tavalyi -37 százalékponthoz képes jelenleg -24 százalékponton áll a nettó jövőkép mutató (a pesszimisták és optimisták különbözete), ugyanakkor továbbra is a magyar vállalatok a legborúlátóbbak a hét ország közül. Az országok többségében optimistábbá váltak a cégek, míg Lengyelországban csökkent, illetve a franciáknál szinten maradt ez az index.
A hazai kkv-k 2013-ra tervezett beruházásai a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak: a cégek egyharmada tervezi, hogy idén új munkaerőt alkalmaz, összesen 48 ezer új állást teremtve. Ez 11 ezerrel több, mint amit 2012-re terveztek.
A tervezett új munkahelyek száma nálunk a teljes lakosság 0,5 százalékának felel meg, ugyanúgy, mint a lengyeleknél. A régiót tekintve a cseheknél a legjelentősebb az arány: a lakosság 0,9 százalékát teszi ki.
„A kutatás eredményei egybevágnak saját tapasztalatainkkal, amelyek szerint a vállalkozások üzleti aktivitása továbbra is visszafogott, a fejlesztések főként támogatott forrásokból valósulnak meg. Néhány ágazatban - például az agráriumban vagy a feldolgozóiparban - tapasztalunk nagyobb nyitottságot a beruházásokra és az ehhez szükséges külső források bevonására. A fejlesztések ugyanakkor gyakorlatilag minden ágazatban elengedhetetlenek a versenyképesség megőrzéséhez - vagy, ahogy a kutatás eredménye is mutatja – a kínálkozó üzleti lehetőségek megragadásához. Egy megalapozott, hosszútávú stratégiába jól illeszkedő beruházás kitörési pont lehet a cégeknek, amelyekhez a Budapest Bank szívesen nyújt forrást – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
mfor.hu
