A GVH 2010. május 25-én hozott döntése értelmében a 2003-ban bejegyzett Euro Correct Consulting Kft 9.300.000 Ft, az Euro Correct korábbi ügyvezetőjének tagságával 2009-ben alapított Group Saving Kft. 8.900.000 Ft, a szintén 2009-ben, az Euro Correct egyik tagjának és vezető tisztségviselőjének tagságával és vezetésével alapított Group Center Kft. 21.000.000 Ft, a New Face Média Kft. pedig 5.000.000 Ft bírság megfizetésére köteles.
Az Euro Correct 2008. szeptember 1. és 2009. március 1. közötti időszakban a fogyasztói csoportok szervezését és kezelését végezte, majd 2009. március 1-jétől 2009. június 1-jéig a Group Saving megbízottjaként foglalkozott a fogyasztói csoportok szervezésével. A Group Saving 2009. március 1-jétől átvette a korábban az Euro Correct által fogyasztói csoportban történő részvételre kötött szerződéseket és a fogyasztói csoportok kezelése keretében működteti a fogyasztói csoportokat. A Group Center 2009. június 1-jétől a Group Saving Kft.-vel megkötött megbízási szerződés alapján a fogyasztói csoportok szervezését végzi, mely magában foglalta az ügyfélszerzéssel kapcsolatos tevékenységeket, így a hirdetések megjelentetését, az ügyféltájékoztatást, az ügyfélkezelést és a szerződéskötést is. A New Face Média 2008. szeptember 1. és 2009. június 1. között az Euro Correct-tel megkötött hirdetésszervezési keretszerződés alapján végezte a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok kidolgozását és az Euro Correct részére történő megrendelését. 2009. június 1. után a Group Center Kft.-vel megkötött hirdetésszervezési keretszerződés alapján végezte a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok kidolgozását és a Group Center Kft. részére történő megrendelését. Emellett további juttatásban részesült a Group Center által megkötött szerződések után.
A vállalkozásokkal szemben a GVH – hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező más vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz – azért indított vizsgálatot, mert azok hirdetéseikben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok azon lényeges tulajdonságairól, amelyek alapján a fogyasztók számára egyértelműen érzékelhető lett volna, hogy milyen konstrukcióról van szó: így többek között a vásárlói jog gyakorlásának tartalmáról és bizonytalan idejéről, a kockázati tényezőről, a megszerezhető termékek jellegéről. A reklámok révén az ügyfelek annak reményében köthettek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felelt meg a valóságnak.
Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel. Azaz azzal, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (esetenként sorsolás alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s azáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A fenti vállalkozások fogyasztói csoportokat szervező, kezelő, népszerűsítő tevékenységével kapcsolatban a nyomtatott sajtóban, szórólap formájában, illetve az EuroCorrect és a Group Saving honlapján közzétett tájékoztatások kerültek górcső alá. A A GVH most is leszögezte, hogy önmagában az a körülmény, hogy a tisztességtelen magatartás hatására a fogyasztó felveszi a kapcsolatot a vállalkozással, már kifogásolható, hiszen ennek során a vállalkozás „meggyőzheti” a fogyasztót, „ráveheti” a vállalkozás számára előnyös döntés meghozatalára. A nyomtatott sajtóban – jellemzően nagyobb példányszámú ingyenes vagy szórakoztató napilapokban, körzeti magazinokban számos termék és szolgáltatás apróhirdetése mellett hitelközvetítők vagy más pénzügyi termékek hirdetései között - megjelent, a jelen eljárásban vizsgált reklámok kétségkívül alkalmasak voltak a fogyasztó döntésének befolyásolására, amelyet önmagában az a tény is igazol, hogy folyamatosan szükségesnek ítélték a reklámok közzétételét, hiszen a vállalkozások leendő ügyfelei számára ez jelentette a kapcsolatfelvétel alapját. Kiemelendő továbbá, hogy a reklámokban használt „BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is” szlogennek fontos figyelemfelkeltő hatása van, ráirányítja a hirdetésre azon kiszolgáltatott fogyasztói csoportok figyelmét, akik a szolgáltatás elsődleges célcsoportját jelentik.
A GVH a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok kapcsán megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó az azokban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján, a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. A reklámok alapján a fogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a kívánt dologhoz sorsolás útján vagy előtörlesztés-vállalással (a szerencseelem által befolyásoltan), esetleg 5-10-15 év elteltével juthat hozzá, s ahhoz a tagok befizetéseire (egyfajta belső hitelezésre) van szükség.
Miután a vállalkozások a GVH által vizsgált szórólapokon és internetes honlapokon tájékoztatást adtak a szolgáltatás valódi tartalmának leglényegesebb elemeiről, a fogyasztói csoportok működésének egyes sajátosságairól, ezek tekintetében a GVH jogsértést nem állapított meg.
MTI/Menedzsment Fórum
