Az elmúlt egy hétben köszönhetően a nem túl zökkenőmentesen lebonyolított pénteki pfizeres oltási kampánynak némiképp újra gyorsult az oltások üteme Magyarországon. Az előző heti 48 210 után a múlt hét napi átlagában 53 321-gyel nőtt az oltottak száma, bár nagyon széles skálán mozogtak a napi számok. Míg pénteken ugyanis rekordmennyiségű, majdnem 110 ezer oltást adtak be, vasárnap kirívóan keveset, alig 9000-t.
Mostani előrejelzésünk némileg más lesz, mint azt eddig megszokhatták kedves Olvasóink. A 4 millió oltott pénteki elérése után a következő mérföldkőnek az 5 milliót jelölte meg Orbán Viktor szombaton, melynek elérése újabb enyhítéseket hozhat maga után. Ezekről túl sok információ egyelőre nincs, és még a tervezhetőség jegyében is korai lenne bármit most eldönteni. Egy dolog biztos csak, amit a múlt heti Kormányinfón árult el Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, miszerint 5 millió után a családi rendezvényekre, például esküvőkre vonatkozó korlátozásokat is fel fogja oldani a kormány.
A miniszter egyben úgy számolt a kormányzat által ismert részletek alapján, hogy ezt a mérföldkövet valamikor a május 16-a utáni héten érhetjük el. A bizonytalan becslés ezúttal egybecseng a mi prognózisunkkal is. Az elmúlt hét napi átlagával számolva május 21-én haladhatja meg az oltottak száma az 5 millió főt. Ezt azonban egyre nagyobb bizonytalanság övezi két nagy kihívás miatt, ami a kormány előtt áll.
Első nehézség: a felkínált vakcinák típusa
Annak érdekében, hogy szombaton tovább lehessen nyitni és meglegyen előző nap a 4 millió oltott, magasabb fokozatra kapcsolták a kormánypropaganda fogaskerekeit és számos, eddig még nem elérhető újdonság került a regisztráció és az oltás menetébe.
Múlt héten először a kínai Sinopharm-vakcinát ajánlották fel nagy mennyiségben, ám ez nem volt kellően vonzó a még oltatlanok számára. Ezt követően AstraZenecára is lehetett regisztrálni, mely szintén nem hozott átütő sikert, így végső megoldásként be kellett vetni a Pfizer-vakcinát is, melyért több százméteres sorok alakultak ki, miután a regisztrációs felület már a péntek kora reggeli órákban lehalt.
Ezek a történések joggal éltetik a bizonytalanságot és a kételyeket: a kínai vakcinák elfogadottsága láthatóan a legalacsonyabb, nem képes tömegeket megmozgatni és hasonló a helyzet a vérrög-képződéses esetek miatt megtépázott hírnevű AstraZenecával is. Amennyiben nem lesz elérhető Pfizer- vagy Moderna-vakcina, nagy kérdés, milyen ütemben teljesíthető majd a következő mérföldkő. Márpedig valamit mindenképp tennie kell a kormánynak, ha a legnagyobb célját szeretné kipipálni; szűkös már az idő ugyanis.
Korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján akár "május végére, június elejére kint vagyunk a vízből" és a remények szerint mire elkezdődik júniusban a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, "a járvány mögöttünk lesz" - mondta Orbán Viktor és Gulyás Gergely pár héttel ezelőtt.
Második nehézség: regisztrálnak-e annyian, amennyien kellenének?
Az oltások hatodik hónapjába lépve nem alaptalan a felvetés, hogy aki szeretett volna, az már regisztrált az oltásra. Már jó eséllyel azok is, akik inkább kivártak egy keveset és szándékosan nem akartak az elsők között jelentkezni oltásra. Mindeközben egyre nagyobb mennyiségben érkeznek vakcinák Magyarországra, így ennek következménye az lesz, hogy egy nap több oltóanyag áll majd a raktárakban, mint ahány embert be kellene oltani.
Ez az időpont pedig már vészesen közel van. A Koronavírus Sajtóközpont közlése szerint a regisztráltak 80 százalékát oltották már be. A friss adatból kiindulva ez azt jelenti, hogy 5,091 milliónál járhat a regisztráltak száma, a jelenlegi oltási ütemet feltételezve május 20-a környékére mindannyian megkapják legalább az első oltásukat.
Persze, gyakorlatilag a nullával egyenlő az esélye annak, hogy mostantól senki sem fog regisztrálni, ám figyelmeztető jelként értékelhető ennek a dátumnak a közelsége. Ebben a kérdésben két dolog segíthet a kormánynak. Egyrészt a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára biztosított előnyök sokaknál ösztönzőként hathatnak, másrészt pedig a kormány most a 16-18 évesek oltására fordul rá. Ha közülük mindenki regisztrálna és felvenné az oltást, akkor az még plusz 291 200 személyt jelentene a Központi Statisztikai Hivatal népességstatisztikája szerint.
Velük, valamint az enyhítések által meggyőzött személyekkel együtt 5,4 millió regisztráltra biztosan lehet esély. Ám ez még mindig bőven elmarad a nyájimmunitás szempontjából fontos 6-7 milliótól, a vírusmutánsok miatt nagyobb biztonságot jelentő 8 milliótól pedig még inkább.
Ugyan a kormány nem túl távoli tervei között szerepel a határainkon túl élő magyar állampolgárok beoltása is, mely szintén növelné a regisztráltak és a beoltottak számát is, viszont ezt a csoportot statisztikailag külön kell kezelni a jelenleg is ismert napi közlésű adattól. Ellenkező esetben teljesen fals képet mutatnak majd az adatok a nyájimmunitás szintjéről.
