Folytatódott a több éve tartó csökkenő trend a beruházások terén, ráadásul a tavaly jelentősen növekvő feldolgozóipari beruházások is csökkentek a második negyedévben, ezért most az ipar sem tudta ellensúlyozni a visszaesést. Az első félévben a beruházások volumene 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól
Legnagyobb mértékben, 8,3 százalékkal az építési beruházások volumene csökkent tavalyhoz képest. A gép- és berendezés beruházások viszont – a mezőgazdaságban és az információ, kommunikáció területén bekövetkezett növekedés hatására – mindössze 2,6 százalékkal mérséklődtek - áll a KSH összefoglalójában.
A nemzetgazdasági ágak többségében a második negyedévben továbbra is csökkenés volt tapasztalható, az energiaipari beruházások volumene közel felére esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, amit egy erőmű-építési nagyprojekt befejeződése és a hálózatbővítések, -fejlesztések csökkenése idézett elő.
Nagymértékben, közel egyharmadával esett vissza a beruházási volumen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban, amit főleg egy gyógyszálló-felújítási projekt lezárulása okozott. Hasonló mértékű visszaesés következett be az oktatás nemzetgazdasági ágban és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén, ugyanis a beruházási teljesítmények egyharmadával estek vissza az uniós forrásból megvalósult felsőoktatási és egészségügyi intézményfejlesztések mérséklődése miatt.
A feldolgozóipar beruházásai az előző negyedévi stagnálás után a tárgynegyedévben csökkentek, ugyanakkor az alágak több mint felénél volumennövekedést regisztráltunk. A nagyobb súlyt képviselő alágak közül számottevően nőttek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban, valamint a járműgyártásban. A kisebb súlyú alágak közül a kőolaj-feldolgozásban következett be dinamikus bővülés.
A beruházások csökkenő tendenciája ellenére hat nemzetgazdasági ágban bővülést, illetve stagnálást tapasztaltunk. Kiugró mértékű emelkedés (70,5 százalék) következett be az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, amelyet egy új frekvenciák vásárlásával és jelentős hálózatbővítéssel kapcsolatos nagyberuházás eredményezett. A földgázkitermelés alág nagyberuházásai hozzájárultak ahhoz, hogy a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásai nagymértékben, 38,8 százalékkal nőttek a bázisidőszakhoz képest.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás beruházásainak volumene az előző évi szinten maradt, miközben a kereskedelem, gépjárműjavításban a dinamikus áruházlánc-bővítések és -fejlesztések révén a beruházások 6,4 százalékkal emelkedtek.
"Fordulatra továbbra sem lehet számítani, bár a visszaesés mértéke az igen alacsony bázis miatt mérséklődhet. Az egyre bizonytalanabb nemzetközi és hazai gazdasági kilátások nem indokolnak jelentősebb bővítéseket, a bankok a vállalkozási hitelezés további szigorítását tervezik. Ezen hatásokat csupán némileg tompítják a vállalkozások beruházásainak EU forrásokból történő támogatása. A támogatott lakáshitelek megjelenése megállíthatja a lakásépítések visszaesését, azonban fordulatra itt sem lehet számítani. Az EU által finanszírozott közlekedésfejlesztési projektek, különösen a vasútfejlesztések azonban a közeljövőben felfuthatnak, amit az ágazat rendelésállománya is jelez. A negyedik negyedévben a csillebérci CERN központ átadása javíthatja a beruházási statisztikákat. Így összességében a beruházások az idén 4,5-5 százalékkal csökkenhetnek. A jövő évi kilátásokat javíthatná az IMF tárgyalások gyors lezárása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tétele, valamint tartózkodás az egyes ágazatokat különösen sújtó, torzító hatású intézkedésektől, azonban a kilátások érdemi javulásához leginkább a nemzetközi kilátások javulására, azon belül is az euró-övezeti adósságválság sikresebb kezelésére lenne szükség" - értékeli az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
mfor.hu
