A PM csökkentette a féléves pénzforgalmi hiány prognózisát, 892,7 milliárd forint helyett 844,3 milliárd forintot várnak, azaz GDP arányosan 3,4 százalék helyett 3,3 százalékot. Az éves prognózist azonban - önkormányzatok nélkül - 736,991 milliárd forintról, a GDP 2,8 százalékáról 993,9 milliárd forintra, a GDP 3,8 százalékára emelte.
Az államháztartás - önkormányzatok nélkül - 38,1 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, az első négy havi deficit 604,1 milliárd forint volt, a GDP 2,3 százaléka.
A Pénzügyminisztérium legfrissebb prognózisa szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az idei év végén, az önkormányzatokkal együtt a GDP 4,3 százalékát teszi ki. Az eredményszemléletű államháztartási hiány a GDP 3,9 százaléka lesz. Az eredetileg 2,9 százalékos prognózis 1 százalékpontos megemelését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal létrejött megállapodás alapján, hétfőn jelentette be a PM.
Katona Tamás hangsúlyozta, hogy a tárca "kellően konzervatív" prognózist készített.
Az államadósságról az államtitkár közölte: a pálya közeledik a csúcshoz, várhatón 2010-ben éri azt el és ezt követően elkezdhet csökkenni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bruttó és a nettó adósságállomány között - a szokásostól eltérően - most jelentős az eltérés. Ezt a lehívott, de fel nem használt IMF-hitellel, illetve a gyenge forint árfolyammal indokolta. Hozzátette: most lényegesen kedvezőbb a helyzet és az árfolyam ingadozása is csökkent.
A devizakötvény kibocsátást firtató kérdésre megerősítette: megfontolják a lehetőséget, de "momentán nincs sürgető igény erre".
A módosított prognózisban a PM a központi költségvetésben 819 milliárd forintot megközelítő hiánnyal számol az idén, szemben a korábban várt, mintegy 640 milliárd forinttal. Az elkülönített állami pénzalapoknál várt 4,845 milliárd forintos többlettel szemben 25 milliárdot meghaladó hiány szerepel, míg a tb alapoknál 102,5 milliárd forintos deficittel szemben, mintegy 150 milliárd forint.
Katona Tamás megerősítette: a kiadásoknál néhány tétellel kell pluszban számolni, ide sorolta a táppénzzel és a munkanélküliséggel összefüggő kiadásokat, de lényegében a bevételek csökkenése áll a hiány megemelése mögött.
Nincsenek negatív jelek - válaszolta az államtitkár arra a kérdésre, hogy várnak-e újabb kedvezőtlen hitelminősítői megállapításokat.
