65 milliárdot bukott eddig a kormány az AB miatt

Alkotmányossági vagy gazdaságpolitikai kérdés az adózás?

Eltérő indoklás

Az AB döntése azonban nem volt egységes. Egy alkotmánybíró, Kiss László csupán azzal értett egyet, hogy az elvárt adó alkotmányellenes - az indoklással nem. A testület további két tagja, Holló András és Bragyova András pedig különvéleményt fogalmazott meg: szerintük megállja a helyét az elvárt adó.

Kiss László szerint az AB határozatában "a jövedelem és vagyoni típusú adók tekintetében az Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkáltakon túlmenő alkotmányi követelményeket vezet le az Alkotmány 70/I. paragrafusából, amelyek módosíthatják az Alkotmánybíróság szerepét az adójogszabályok vizsgálatában."

Az alkotmányossági probléma szerinte nem úgy merül fel, hogy meghatározható-e a jövedelmi típusú társasági adó alapja a bevétel alapján, hanem - az alkotmány 70/I. paragrafusa alapján - arra a kérdésre kell választ keresni, hogy az árbevétel alkotmányosan lehet-e az adóztatás tárgya.

Miért lehet alkotmányos az elvárt adó?

Holló András arra hívta fel véleményében a figyelmet, hogy az "AB határozatában a helyi iparűzési adó alapjára vonatkozó szabályok alkotmányossági vizsgálata során a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel adóztatását nem ítélte alkotmányellenesnek". Vagyis egyik oldalról megengedhetőnek, másikon viszont alkotmányellenesnek látta az AB a nettó árbevétel adóztatását.

Az alkotmánybíró úgy véli: az elvárt adó egyáltalán nem tekinthető aránytalan adótehernek. Emellett a tesület szerinte a gyakorlatában kimunkáltakon túlmenő alkotmányi követelményeket vezet le az ominózus 70/I paragrafusból. Ez pedig jelentősen módosíthatja az AB szerepét az adótörvények vizsgálatában. Magában hordozza annak a veszélyét, hogy "elmosódnak a határok az adójogszabályok alkotmányossági és gazdaságpolitikai megítélése között."

Szintén alkotmányosnak tartja az elvárt adót Bragyova András. "A határozat kapcsán különösen fontos kérdés a jövedelem - pontosabban az adóköteles jövedelem - fogalma, mivel a többségi határozat szerint csak a ténylegesen megszerzett jövedelem adózatása alkotmányos, ha jövedelemadóról van szó."

Ennek az állításnak a helyessége pedig a jövedelem alkotmányjogi és nem adójogi fogalmától függ. Az alkotmánybíró szerint nem a társasági adó alapját képező jövedelem fogalmából lenne szükséges kiindulni, hanem attól függetlenül kellene alkotni egy alkotmányjogi értelemben kezelt meghatározást a jövedelemre.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum