Magyarország bruttó hazai terméke 2009 I. negyedévében 6,7 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal csökkent. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 I. negyedévében 4,5 százalékkal esett vissza. Az elmúlt év negyedik negyedéve óta az EU tagállamainak többségében tovább mélyült a recesszió.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 14,6 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye 9,8 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 17,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 20,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke, kisebb mértékű, 4,2 százalékos csökkenést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt, mely az előző évi alacsony bázis mellett a metróépítésnek és az útépítési munkáknak köszönhető.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-3,2 százalék) esett vissza. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (-7,2 százalék) területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,8 százalékkal csökkent, ami elsősorban a szállítási teljesítmények visszaesésének következménye. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 3,2 százalékos visszaesés mutatkozott. A közigazgatás, oktatás, egészségügy hozzáadott értéke változatlan maradt. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás teljesítménye 2,5 százalékkal mérséklődött.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal csökkent 2009 I. negyedévében, a háztartások fogyasztási kiadása jelentősebb, 7,3 százalékos csökkenésének következtében. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit szervezetektől kapott természetbeni juttatások mértéke szintén csökkent, 0,3 százalék illetve 3,7 százalékkal. A közösségi fogyasztás nem változott, így a végső fogyasztás 5,2 százalékkal csökkent.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás 6,9 százalékkal esett vissza, főként az ágazatok túlnyomó többségénél megfigyelhető beruházás-csökkenés miatt. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazatban nagy mértékű visszaesés figyelhető meg, ugyanakkor az ingatlanügyletek esetében enyhe növekedés tapasztalható.
A készletek állománya – az eddig tapasztalt első negyedévi általános tendenciáktól eltérően – jelentősen mérséklődött. Ennek oka elsősorban a nagykereskedelem ágazatban a földgáz-készletek apadása, és a járműkereskedelem, -javítás, üzemanyag-kereskedelem ágazatban mért készletcsökkenés.
Folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának erőteljes visszaesése. Az export 18,6 százalékkal, míg az import ennél nagyobb mértékben, 22,0 százalékkal csökkent. Az áruforgalom exportja 21,7 százalék, importja 25,0 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a szolgáltatások exportja 1,5 százalékkal nőtt, miközben importja 2,4 százalékkal mérséklődött, elsősorban az idegenforgalom mindkét irányban mért növekedésének hatására. A fenti folyamatok eredményeként a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának pozitív egyenlege kiugróan magas, folyó áron számítva 269 milliárd Ft volt.
