Április elején derült ki a 24.hu adatkérésének köszönhetően, hogy a TAO-támogatási rendszer 2011-es indulása óta 2017 végéig összesen 522 milliárd forint TAO-támogatás áramlott a magyar sportba. Pontosabban csak abba az öt látványcsapat-sportba, mely jogosult TAO-támogatásokat igényelni.
A jövő évi és az idei költségvetési tervekkel kiegészülve ez az 522 milliárd forint kisgömböc módjára növekszik. A kormány számításai szerint ugyanis az idei évben a bankok által adott TAO-val kiegészülve 93,8 és 104,8 milliárd forint közötti összeg eshet ki a költségvetésből, 2019-ben a most benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint pedig 106,9 és 117,9 milliárd között lehet a támogatás nagysága.
Mivel az idei és a 2019-es tényleges igénybevétel nagysága majd csak a költségvetési zárszámadási törvényekből derülhet ki, a két határérték közötti átlaggal számoltuk. Ezek figyelembe vételével
a kormány 2011 óta mintegy 733 milliárd forintról mondott le a TAO-rendszer kedvéért.
Érdekes fejlemény egyébként, hogy 2018-ban és 2019-ben is úgy kalkulálnak, a költségvetésből a főbb adó- és járulékkedvezmények miatt kieső összegnek 10,9 százaléka mehet a sportba. Ebből a szempontból a legerősebb év 2016 volt, amikor a kedvezmények miatt kieső összegnek a 14 százaléka a TAO miatt nem folyt be a kasszába.
A TAO-támogatások nagyságát jól jelzi, hogy a kormány azzal számol, jövőre már több pénz esik ki emiatt, mint amennyit foglalkoztatást segítő munkáltatói kedvezményként igénybe vesznek a szociális hozzájárulási adóból. Ezen a címen 83-87 milliárd forintos érvényesítéssel számolnak.
A TAO-nál több pénz csak a családi adókedvezmények és a friss házasok adókedvezménye miatt esik ki a költségvetésből, ez jövőre 302-313 milliárd eshet ki a büdzséből jövőre.
2019-ben összesen minden eddiginél nagyobb pénzről mondanak le Orbán Viktorék a különféle kedvezmények miatt, az idei 865-950 milliárd után várhatóan 983,4 és 1071,1 milliárd közötti összegről lehet majd szó. Ezen belül:
- Jövedéki adóból 44-52 milliárd,
- energiaadóból 16-18,
- közműadó 1,3-1,9,
- környezetterhelési díjból 0,3-1,1,
- társasági adóból 211,5-245,3,
- energiaellátók jövedelemadójából 3,6-7,8,
- pénzügyi szervezetek különadójából 18,3-19,3,
- távközlési adóból 27-29,
- személyi jövedelemadóból 347,2-359,7,
- helyi iparűzési adóból 19,5-22,5,
- illetékekből 121,4-132,8,
- szociális hozzájárulási adóból 101,4-106,4,
- biztosítotti nyugdíjjárulékból 39,7-41,7,
- és biztosítotti egészségbiztosítási járulékból 32,2-33,6 milliárd forintnyi kedvezményt érvényesíthetnek az érintettek különféle jogcímeken.
