A Magyarországon március első napjaiban megjelent koronavírus-járvány teljesen felforgatta a gazdaságot és így a munkaerőpiacot is. Korábbi cikkeinkben nemcsak a statisztikákról számoltunk be rendszeresen, de a piachoz szorosan kapcsolódó költségvetési "zsebek" helyzetéről is. A közfoglalkoztatással összefüggő állami kiadások gyakorlatilag a tervezettnek megfelelően alakulnak az idén. Bár a kormány jelezte, hogy a munkaerőpiaci problémák megoldása érdekében egyik napról a másikra képes akár megduplázni is a programok létszámkeretét és annak forrását is elő tudja előteremteni, erre a jelek szerint egyáltalán nem volt szükség.
Ettől merőben eltérő folyamatok zajlódtak azonban a költségvetés passzív ellátások előirányzatát illetően, mely a munkanélküli segély szerepét betöltő álláskeresési járadék forrását biztosítja. Júniusban és júliusban egészen abszurd és nehezen értelmezhető tételek jelentek meg az államháztartási jelentésekben: míg a hatodik hónapban a megszokott összegnek több mint háromszorosát igényelték az ellátások, júliusban minden korábbinál alacsonyabb volt a költés, annak mértéke még az 1 milliárd forintot sem érte el. Utóbbira egyébként lapunk kérdésére még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem tudott teljesen egzakt választ adni. Az viszont mára már kijelenthető, hogy ez a folyamat mostanra normalizálódott és havi szinten már a korábbi években is megszokottnak megfelelő összeget költ a kormány álláskeresési járadékra.
A szokásostól eltérő költések és a járvány munkaerőpiaci hatásainak eredménye lett az is, amire lapunk elsőként már júliusban felhívta a figyelmet, miszerint rövid időn belül kiürül az ellátásokra szánt előirányzat. Augusztus végére ez gyakorlatilag be is következett, hiszen mindössze 1,9 milliárd forint maradt ebben a költségvetési zsebben az eredetileg betervezett 83 milliárd forintból.
Hogy a kormánynak plusz forrást kellett átcsoportosítania a munkanélküliek ellátására, azt a szeptemberi havi részletes államháztartási jelentés mérlege támasztotta alá. Mint azt mi is jeleztük az egy hónappal ezelőtti cikkünkben, ez nem jelenti azt, hogy az arra jogosultaknak a kormány ne tudná kifizetni a járadékot. A passzív ellátások előirányzat ugyanis "felülről nyitott", ami azt jelenti, hogy a saját hatáskörben a költségvetés külön módosítása nélkül a felmerülés ütemében biztosítani tudja a szükséges forrást a kormány.
Az államháztartási jelentés szerint szeptemberben 7,9 milliárd forint pluszt kellett előteremtenie a kormánynak az ellátások kifizetése érdekében, így a megmaradt 1,9 milliárddal együtt 9,8 milliárdot költött el 2020 kilencedik havában.
Ez az összeg 2 milliárd forinttal kevesebb az augusztusi kiadásnál, ami összhangban van azzal, ahogy az álláskeresési járadékban részesülők száma alakult a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Mintegy 4000 fővel kevesebb, 82 ezer állástalan részére kellett járadékot fizetnie az államnak szeptemberben. Az érintettek létszáma egyébként októberben is tovább mérséklődött, 78 ezret számláltak azok, akik ilyen ellátásra voltak jogosultak.
Abban az esetben, ha október és december között maradna ezen a szinten a járadékban részesülők száma, akkor még 27 milliárd forintot kell előteremtenie a kormánynak a járadékra. Egy friss adat ismeretében azonban erősen kérdésessé vált a javuló munkaerőpiaci trend. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki közlése szerint szeptemberben ismét emelkedett a munkanélküliek létszáma. Igaz, a statisztikai hivatal munkanélküli és a foglalkoztatási szolgálat álláskereső fogalmi meghatározása eltér egymástól, a két statisztika között nemcsak átfedések vannak, de a munka nélkül lévőknek olyan rétege is létezik, amelyet egyik adatsor sem tartalmaz.
Ha azonban feltételezzük, hogy a szeptemberben munkanélkülivé válók egy része a foglalkoztatási szolgálat adatsorában is megjelenik, vagyis gyakorlatilag regisztráltatja magát a munkaügyi hivataloknál, akkor könnyen előfordulhat, hogy a becsült 27 milliárd forintnál még nagyobb forrást igényel az év hátralévő részében az álláskeresési járadék.
