Gyakorlatilag elfogyott a pénz a munkanélküli segélyekre a költségvetésben

A koronavírus-járvány nemcsak tavasszal és nyár elején borította fel teljesen a munkaerőpiaci statisztikákat, de a költségvetésben is egészen váratlan és megmagyarázhatatlan folyamatokat indított el. Korábbi cikkeinkben rendre nyomon követtük az adatsorok mellett az államháztartási kiadások alakulását is, miszerint júniusban eddig még soha nem látott mértékű kiadást jelentettek az államnak az úgynevezett passzív kiadások. A - mára megszüntetett - Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül ez az előirányzat tartalmazza az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést, illetve az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket.

Fotó: MTI

Mint arról a részletes államháztartási adatok alapján beszámoltunk, csak a hatodik hónapban eddig még soha nem látott összeget költött el erről a sorról a kormány, 29,4 milliárd forintot. Ráadásul úgy, hogy jellemzően havi szinten a passzív kiadások 5-11 milliárdot tettek ki még például 2011-2012 környékén is, amikor nagyon magas volt a munkanélküliség és a mostaninak többszöröse volt a regisztrált álláskeresők száma.

Mivel az álláskeresési járadék három hónapig jár, mindebből logikusan következett volna az, hogy akkor júliusban és augusztusban is hasonló, kiugróan magas költség keletkezik. Ehhez képest a hetedik hónapban rekordalacsony összeget, mindössze 781 millió forintot költött a kormány. Az alacsony kiadás magyarázatára még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél is rákérdeztünk egy kormányinfón, konkrét választ azonban ő sem tudott adni a júliusi számokra. Sőt, a lehetséges indokok egyike sem állta meg a helyét 100 százalékig.

"Nem tudjuk, bízunk benne, hogy sokan találtak hamar munkát, de kétségkívül igaz, hogy az államháztartási ráfordítás mértéke alacsony volt. Hogy rekord-e, azt nem tudom, de az alacsonyabb összegek közé tartozott.