A befizetések közel 64 százaléka (61,989 milliárd forint) a háztartások, mintegy 36 százaléka (35,429 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik. A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 65,039 milliárd forint volt az első háromnegyedévben.
A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (70,584 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (13,846 milliárd forint) kapcsán keletkezett. A háztartások ezen a két címen mintegy 38,677 milliárd, illetve 11,771 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték több mint 7,767 milliárd, az ajándékozási illeték több mint 1,780 milliárd forintot vett ki a lakosság tárcájából. Bírósági eljárási illetékekre közel 1,489 milliárd, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 504 millió forintot költöttek a háztartások.
A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (31,906 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén több mint 2,074 milliárd, államigazgatási eljárási illeték címén közel 648 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig közel 781 millió forintot fizettek ki.
A beszedett illetéket a törvény szerint ketté kell bontani. Az egyik 50 százalék az önkormányzatokat, a másik a központi költségvetést illeti. Az elsőből azonban levonja az APEH a működési költségét, ami a megyékben 8,5, a fővárosban 4 százalék.
A szeptember végéig képződött 97,418 milliárd forint illetékbevételből közel 55,555 milliárd forint a központi költségvetésé, közel 41,864 milliárd forint az önkormányzatoké. Budapesten az első kilenc hónapban mintegy 31,889 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ami az összes bevétel mintegy harmada.
A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (9,514 milliárd forint) és Veszprém megyében (3,314 milliárd forint) róják le a háztartások és vállalkozások.
