Idén szeptemberben 1,3 százalékkal bővült az ipari termelés az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Munkananaphatástól megtisztítva ugyanakkor a mostani adat 1,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, az év első kilenc hónapjában pedig 3,4 százalékkal csökkent az ipari termelés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A 2021-es átlagtól 7 százalékkal marad el a szeptemberi teljesítmény.
A friss adatok alapján a legtöbb ágazat teljesítménye csökkent szeptemberben. A járműgyártás és a villamos berendezések gyártása is visszaesett, ami a kedvezőtlen külső kereslet nyomán nem okozott meglepetést. „A havi bővülés hátterében elsősorban a nagy autógyárak augusztusi leállásából fakadó alacsony bázis húzódhatott meg” – mondta Horváth Diána, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ szenior elemzője.
A számítógépek, illetve az elektronikai, optikai termékek gyártása bővült, akárcsak az élelmiszer, ital, dohánytermék termelése is. Ezek esetében az alacsony bázis szintén hozzájárult a kedvező teljesítményhez.
Hiába a sok gyár, a külső kereslet a döntő faktor
Eközben Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerénél, Németországban 1,1 százalékkal nőttek az új feldolgozóipari megrendelések szeptemberben havi alapon. Tavaly szeptemberhez képest viszont 4,3 százalékos volt az elmaradás, vagyis a német ipar továbbra is a gyengélkedés jeleit mutatja. A német vállalatok az ifo üzleti környezet indexe alapján is kedvezőtlennek ítélik hazájuk gazdasági helyzetét.
Fotó: DepositPhotos.com
„A ma reggel megjelent termelési adatok alapján a német iparban kismértékű korrekció látszik: az augusztusi jelentős visszaesést követően 1,3 százalékkal nőtt a termelés az ágazatban, de az előző szeptemberitől 1,0 százalékkal elmaradt a teljesítmény” – mondta Horváth. A havi kedvező adatban szerepet játszott a nagy autógyárak nyári leállásának bázishatása is.
Az elemző szerint a magyar ipar kilábalása elhúzódó folyamat lehet. A nagyberuházások (BYD, CATL, BMW, Mercedes) az év végével, jövő év elejével „termelőre fordulnak”, de ezen gyártókapacitásokat tekintve meghatározó lesz a külső kereslet alakulása, amely továbbra is visszafogottan alakul, köszönhetően a geopolitikai konfliktusok (orosz-ukrán háború elhúzódása, vámháború) generálta bizonytalanságnak.
A GFÜ úgy látja, hogy a belföldi kereslet támaszt jelenthet a továbbiakban is: a lakásépítések várható felfutásának begyűrűző hatása az ipar egyes alágaiban is megjelenhet. A fordulathoz viszont elengedhetetlen, hogy a külső kereslet is helyreálljon.
Szünetelhet a termelés az alkatrészhiány miatt
„Jelentősebb visszapattanásra számítottunk havi szinten: a nyolcadik havi visszaesésnek alig több mint fele jött csak vissza az ősz kezdetével” – mondta Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a mai adat láttán.
A német hangulatindikátorok ellenére az Erste javulást lát a magyar mutatóknál az elmúlt hónapokban, ráadásul október végén a BMW új üzeme is belépett a termelésbe. „A pozitívabb kilátásokat árnyalja, hogy az európai, főként német mutatók csak mérsékelt emelkedést jeleznek és az őszi hónapokban ismét középpontba került az alkatrészhiány számos európai szereplőnél, ami a termelés szüneteltetését vonta maga után” – tette hozzá Nagy.
Az ipari teremlés részletesebb adatait jövő héten közli a KSH.
Jön a Semcorp és az EcoPro is
A Nemzetgazdasági Minisztérium az ipari termelési adatokra adott reakciójában megerősítette: a kormány megvalósítja a 150 új gyár programot. „A BMW debreceni gyárának szeptember 26-ai átadását követően, a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro” – írják közleményükben.
Emellett a Demján Sándor Program keretében több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatják a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, valamint megduplázták a Demján Sándor Tőkeprogram keretében egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét. A minisztérium is kiemeli az európai gazdaság, különösen a német ipar gyenge teljesítményét a magyar gazdaságra ható jelenségek közül.
