A tőkepiaci kiszorítás intézményét - vagyis amikor a 90 százalék feletti tulajdonos a kistulajdonos akarata ellenére is megszerezheti azok részvényeit - bevezetése óta támadják a kisrészvényesek - áll a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében. Szerintük igazságtalan az az elv, miszerint csak azon az alapon, hogy valaki nagy, megfoszthassa tulajdonuktól a kicsiket.
Az AB a tőkepiaci kiszorításban nem a tulajdoni rendszer megváltoztatásának szándékát, hanem egy adott részvénytársaságon belül a részvényesek között kialakult helyzet rendezésének szabályozását látja. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a "tulajdonosoknak alkotmányjogilag egyformán védett joguk van, és egyik tulajdonostárs sem kötelezhető a tulajdonközösség fenntartására".
Az AB ezért párhuzamosan kezelte a tőkepiaci törvényben szabályozott kisrészvényesek felajánlási és a többségi tulajdonos kiszorítási jogát. Mivel a kicsiknek biztosított a nekik kedvező felajánlási lehetőség, és "a kisebbségi részvényesek korlátozhatják bizonyos mértékig a részvények 90 százalékával rendelkező nagyrészvényes gazdasági mozgásterét", így a többségi tulajdonos részéről is jogos elvárának tekinthető, hogy megszüntethesse a számára terhes tulajdonközösséget - mondta ki az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság - mint az a határozatában olvasható - nem foglalt állást a köztulajdonban lévő aranyrészvény kontra magántulajdonban lévő egyéb részvények kiszoríthatóságának eltérő szabályozásával. Ilyen részvények voltak a kiszorítás idején például a Picknél és az áramszolgáltatóknál, de a BÉT-en még jelen lévő áramszolgáltatók, valamint a Mol és az OTP is érintett e témában. A Tebész ezért ezt a kérdést még egyszer beadja az AB-hez.
