Állásfoglalása annak nyomán látott napvilágot, hogy a román szenátus az előző napon a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót. Az ügy pikantériája, hogy éppen a román kormány fő erejét alkotó, Demokrata Liberális Párt (PD-L) több szenátora indítványozta a módosítást és érvelt megszavazása mellett. A módosítás csak azt követően tekinthető elfogadottnak, ha a képviselőház is megszavazza.
A szenátorok tulajdonképpen az adott törvény 43. cikkelyét akarták módosítani, amelynek értelmében a független tevékenységből, bérből, nyugdíjból, befektetésből, mezőgazdasági munkából, vagy szerzői díjakból származó jövedelmek után csupán 10 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A döntés nem kis fejfájást okoz a kormánynak, amely reméli, hogy a parlament másik háza nem erősíti meg a csökkentést. A kabinet ugyanis korábban abban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy nem módosítja a fő adónemeket, és Traian Basescu román államfő is leszögezte, hogy ellenzi a személyi jövedelemadó csökkentését. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár már jelezte: a szenátusi döntés miatt a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát kitevő hiány keletkezik.
Erre utalt szerdai közleményében Jeffrey Franks is, aki az IMF aggodalmának adott hangot a keddi fejlemények miatt. Figyelmeztetett: ha 10 százalékra csökkenne a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs, aligha lesz tartható a 2011-re előirányzott költségvetési deficit 4,4 százalékos szintje. Márpedig ez alapfeltétele annak - szögezte le a misszióvezető -, hogy Románia hozzájuthasson az IMF és az Európai Unió által biztosított hitel következő részletéhez.
Románia tavaly kötött 20 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást az IMF-el, ami tavasszal jár le. Románia reméli, hogy január közepén kapja meg a nemzetközi hitelezőktől a soron következő hitelrészleteket, de ehhez bizonyos feltételeket még teljesítenie kell. Bukarest 2011-ben újabb hitelegyezményt kötne az IMF-el, de ennek értéke várhatóan sokkal kisebb lesz a mostaninál, és a szerződés elővigyázatossági jellegű lesz, vagyis Románia csak sürgősségi esetekben használná fel a rendelkezésére bocsátott összeget.
MTI
