Akárcsak korábban a Goldman Sachs, a JP Morgan is olyan értékpapírokat állított elő a jelzálogok értékpapírrá alakítása során, melynek kockázatait nem közölték a befektetőkkel, sőt azt agresszíven reklámozták, miközben annak az esésére játszottak.
A befektetési bank egyébként olcsón megúszta az ügyet, a Goldman Sachs ugyanis majd négyszer akkora, 550 millió dolláros büntetést kényszerült fizetni hasonló vádak miatt.
A mostani ügy során a Squared nevű CDO játszotta a főszerepet, melyek létrehozásában a Magnetar nevű hedge fund segédkezett, őket az eljárás a társaság közleménye szerint nem érinti, annak ellenére, hogy nagy összeget helyezett az adott értékpapírok shortolására.
Nem egyedi eset
Noha ebben az ügyben a Magnetar ellen nem indult eljárás, a befektetési alap működésével kapcsolatban felmerültek kétségek, így a tőzsdefelügyelet más ügyekben is vizsgálja a tevékenységét, így együttműködését a Merril Lynch-csel a Norma nevet viselő CDO létrehozásában.
A Squared befektetői között olyan intézményi befektetőket találunk, mint egyházi csoportok, vagy éppen a nyugdíjalapok. A tőzsdefelügyelet szerint a JP Morgan egyébként, hasonlóan a Goldman Sachshoz, azt állította, hogy az alap portfolióját független befektetési tanácsadó állította össze. A Squareden kívül a JP Morgan még a szintén általa kibocsátott Tahoma I után is fizetni kényszerült, emiatt 56 millió dollárral kárpótolta a befektetőit.
Az eset azt mutatja, hogy a nagy amerikai befektetési bankok sokszor tudták, hogy az általuk kibocsátott innovatív értékpapírok valójában értéktelenek, ugyanakkor talán azt is jelzi, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet kezdi komolyan venni a CDO-k terén végzett vizsgálatait. Valószínűleg nem ez az utolsó ilyen esemény a wall streeti cégek életében, és a vizsgálatok folytatódása további sötét titkokra deríthet fényt a pénzügyi világ központjában.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
