"Sőt, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadná a parlament, az visszalépést jelentene a mostani költségvetési felelősségi törvényhez képest. Ha a parlament elfogadja a tervezett törvényi változtatást, méghozzá gyorsított eljárásban, akkor az Magyarország hitelességének is ártana" - hangsúlyozta Kopits György.
A javaslatot Rogán Antal (Fidesz) és Latorcai János (KDNP)nyújtotta be.
Kopits György elmondta: miközben Európa- és világszerte erősítik az államháztartási elszámolást, szigorítják a költségvetési szabályokat, előírásokat, a kormánypárti képviselők mostani indítványa egyértelműen a költségvetési felelősségi törvény felpuhítását jelenti. Kiemelte: a pótköltségvetés készítésében a régi szabályozás visszaállítása lényegében megszünteti a pótköltségvetési kötelezettséget, nincs összhangban a költségvetési keretrendszerrel.
A tanács elnöke szerint nem indokolja semmi azt, hogy választási évben kitolják a következő évi büdzsé készítésének határidejét, mert akkor a parlamentnek lesz kevesebb ideje a költségvetéssel kapcsolatos képviselői munka korrekt, érdemi elvégzésére. Kérdésre azt is megjegyezte, hogy semmi nem indokolja a törvényjavaslat sürgős tárgyalását.
Az azt feszegető a kérdésre, hogy kaptak-e valamilyen jelzést, akár az esetleges személyi változásokról az új kormánytól, Kopits György elmondta: nincs értesülése arról, hogy lennének a személyi változásokra, esetleg változtatásokra vonatkozó törekvések. Elmondta: a Költségvetési Tanács felállításának szükségességét 2006-ban épp az akkori ellenzéki, most kormánypártok képviselői javasolták, egy az MNB és az ÁSZ által közösen megrendezett konferencián.
Egy másik kérdésre elmondta: "arról sem tudok, hogy a nemzetközi intézmények reagáltak volna a törvényjavaslatra".
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfőn megvitatta a törvényjavaslatot, és azt általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélték.
A Költségvetési Tanács honlapján részletes indoklást tett közzé a javaslatról, ebben kifogásolják a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok eredményei elszámolásának módosítását,a pótköltségvetési szabályok lazítását, illetve a választási évben a költségvetési törvénytervezet határidejének meghosszabbítását.
Emlékeztetnek: az államháztartási törvény hatályos rendelkezése értelmében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok eredményét a mérlegkészítés évében el kell számolni a költségvetési egyenlegben. Így a költségvetési törvényben tervezett, mintegy 30 milliárd forint osztalékbevétel az államháztartási törvény értelmében nem számolható el költségvetési bevételként, viszont a 2009. évi adózott eredmények állami tulajdonhányadra eső része kiadásként, illetve bevételként elszámolandó. Az adózott eredmények elszámolása így mintegy 30 milliárd forinttal javítaná a költségvetési egyenleget, nagyságrendileg ellentételezve a 30 milliárd forint értékű osztalék el nem számolását.
Hangsúlyozzák azt is: a pótköltségvetés készítésére vonatkozó régi szabályozás visszaállítása gyakorlatilag megszünteti a pótköltségvetési kötelezettséget, és nincs összhangban a költségvetési szabályrendszerrel.
A törvényjavaslat indoklása szerint azért kell változtatni a pótköltségvetési szabályon, mert a jelenlegi nem teszi lehetővé a gyors és hatékony költségvetési reagálást. A Költségvetési Tanács véleménye szerint azonban a költségvetési fegyelem és átláthatóság keretei között a gyors és hatékony költségvetési reagálás lehetőségét a Házszabályban rögzített pótköltségvetési eljárás egyszerűsítésével, időigényének csökkentésével kellene biztosítani.
A benyújtott javaslat a költségvetési törvényjavaslat készítésével kapcsolatos határidőknél is a 2009. január 1. előtti szabályozást kívánja visszaállítani, amely szerint választási évben az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési irányelveket, a kormánynak pedig a költségvetési törvényjavaslatot az általános határidőkhöz képest másfél hónappal később kellene benyújtania.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint azonban nem szükséges a kormány számára rendelkezésre álló időt a parlamenti tárgyalás időkeretének rovására növelni, mivel a költségvetési szabályok és a középtávú tervezés utóbbi két évben bevezetett rendszere lényegesen jobb kiindulópontot jelenthet már a 2011-es részletes költségvetési tervek elkészítéséhez is, mint amellyel a korábbi választási években hivatalba lépő kormányok rendelkeztek.
MTI/Menedzsment Fórum
