Az alábbi cikkben két hasznos ábra is van, ami segít erre rávilágítani:
//www.portfolio.hu/gazdasag/az_etatizmus_50_arnyalata.10.195900.html
Az első ábra alapján azt láthatjuk, hogy miközben 2006 óta a lengyelek és a szlovákok bő 20%-kal növelték a GDP-t, mi a 2006-os szint alatt vagyunk (egyébként a szlovének ugyanolyan rosszul állnak mint mi, a csehek pedig alig nőttek).
Azonban a 2. ábra már megmutatja, hogy volt legalább egy fontos különbség: miközben a többi ország a válság alatt fiskális élénkítést hajtott végre, és a 2006-13-as időszak alatt általánosságban véve is nőtt a költségvetésük hiánya, addig Magyarország hatalmas kiigazítást hajtott végre. Habár a fiskális multiplikátorokról örökké fog tartani a vita, az biztos, hogy az óriási hazai kiigazítás önmagában több százalékpontot levont a GDP-növekedésből (itt aztán mindenki tippelgethet hogy ez a szám pontosan mennyi, 3 és 10% között valószínűleg bármi lehet).
Azaz, a kiigazítások nélkül valószínűleg Magyarország is nőtt volna úgy mondjuk, mint Csehország. És a történetnek itt még nincs vége. Magyarországon - a világ legtöbb országától eltérően - hatalmas "deleveraging" zajlott le, azaz a vállalatok és magánszemélyek erőltetett ütemben fizették vissza a hiteleiket. 2006 vége óta nettó 1300 milliárd forintnyi hitelvisszafizetés ment végbe, 2009 óta pedig több, mint 5000 milliárd! Ezek elképesztő számok. Eközben például Lengyelországban 366 milliárd zlotyról 958 milliárd zlotyra nőtt a banki hitelek állománya! (//www.nbp.pl/homen.aspx?f=/en/statystyka/bilans_skons/bilans_skons.html), azaz a GDP 40%-ának megfelelő új hitel áramlott a gazdaságba.
Természetesen arról is lehet vitatkozni, hogy a hitelkiáramlás/hitelvisszaszívás pontosan mekkora hatást gyakorol a növekedésre (és erre is erősen eltérő becslések léteznek), de az bizonyos hogy a hazai növekedésre negatívan hatott a folyamat, míg az egyéb közép-európai országokra pozitívan/semlegesen. Ha ezt is hozzáadjuk a képhez, akkor véleményem szerint azt látjuk, hogy Magyarország növekedési potenciálja egyáltalán nem olyan kirívóan alacsony a térséghez képest, és az elmúlt nyolc éves lemaradásának fő oka a banki hitelvisszaszívás és a költségvetési kiigazítás volt, a közgazdászok pedig több ciklikus tényezőt is összetévesztenek a strukturális faktorokkal.
A jelenlegi gazdaságpolitika centralizáló, voluntarista, versenyellenes hatása erősen negatív a gazdaság teljesítményére, ám úgy látom, hogy ennek ellenére éves 2-3% növekedésre tartósan képes lehet az ország. Megfelelő gazdaságpolitikával ennél jóval nagyobb szám, akár a Matolcsy által vizionált 5-6-7% sem lenne elérhetetlen!
