A lap pénteki számában ismertetik: az eljáró tanács álláspontja szerint a hitelintézeti törvény (Hpt.) és a THM-rendelet a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezései az árfolyamrést nem határozták meg költségként, így annak összegét vagy százalékos mértékét nem kellett feltüntetni a szerződésben. A THM-rendelet szerint a mutató számításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam alkalmazásával kifejezett forintösszegek szerepelnek, ennek alapján a PBT szerint az árfolyamok közötti különbözet egyébként szükségképpen szerepel a THM-számításban. Ebből azonban a testület szerint nem következik az, hogy a Hpt. által meghatározott költségnek minősülne.
A múlt év végén a Fővárosi Bíróság egy ítéletében semmisnek mondott egy szerződést, mert a hitelt folyósító bank a szerződés teljeshiteldíj-mutatójában (THM) nem tüntette fel külön költségként az árfolyamrést.
A lap szerint a két ellentétes döntés miatt szükség volna arra, hogy (joggyakorlati állásfoglalással) alapvető kérdésekben az arra illetékes testületek egységes álláspontra jussanak.
MTI
