A hitelezés visszafogása nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára is jellemző. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a régióban - így Magyarországon - a fogyókúra ne legyen nagyobb mértékű, mint Nyugat-Európában. Ennek érdekében a PSZÁF fel fog lépni azokban a felügyeleti kollégiumokban, ahol ezek a kérdések napirendre kerülnek - mondta Szász Károly.
Magyarország esetében a hitelezés szűkülése azért is veszélyes, mert a közvetítés pénzpiacon kívüli formái még nem eléggé fejlettek, ezért a tőkepiac nem tudja ellentételezni a hitelezés visszaesését. A finanszírozási lehetőségek fejlesztése érdekében ezért fokozatosan erősíteni kell a tőkepiac közvetítő szerepét is; nem azért, hogy kiváltsa vagy helyettesítse a pénzpiacot, hanem azért, hogy kiegészítse - hangsúlyozta.
A PSZÁF és a BÉT szakértői azon dolgoznak, hogy megtalálják - főleg a középvállalatok számára - azt a formát, amellyel a tőzsdéhez kapcsolódó infrastruktúrán keresztül, a befektetőket és kibocsátókat is kielégítő, de a legnagyobb tőzsdei kibocsátók által felvállalthoz képest kisebb transzparencia mellett meg tudják teremteni a bizalmat annak érdekében, hogy a befektetők invesztáljanak ezekbe a cégekbe.
A formálódó elképzelések szerint a felhatalmazott tanácsadók - ezt a funkciót például befektetési szolgáltatók is betölthetnék -, kibocsátó-ellenőrzési szerepet kapnának: szakmailag ellenőriznék a középvállalatok tőkepiacon keresztül történő forrásszerzése érdekében készített beszámolókat, jelentéseket, azok hitelességéért a kibocsátás időtartama alatt felelősséget is vállalnának, s a tranzakciók az ő gesztorálásuk mellett valósulnának meg.
"Amikor azt látjuk, hogy a pénzpiaci közvetítésnek korlátai vannak, mert a válság megviselte a bankokat, hitelezési hajlandóságuk csökkent, a szabályozás pedig különböző tőke- és likviditási feltételeket támaszt, mégis szeretnénk, ha a piaci szereplők forráshoz jutnának, akkor nagyobb szerepet kell kapnia a tőkepiacnak, ahol a befektetőnek kell a kockázatokat felvállalnia. Ehhez pedig meg kell teremteni az átmenetet" - magyarázta a PSZÁF elnöke.
Fontosnak tartanák azt is, hogy ezekben a társaságokban az állami kockázati tőkealapok is szerepet vállaljanak befektetőként, ez ugyanis elősegíthetné, hogy a magánbefektetők "étvágya" nőjön a középvállalati részvény- és kötvénykibocsátások iránt.
A PSZÁF elnöke kifejtette: a hitelkínálat a bankok hitelezési képességétől és hajlandóságától függ. Az előbbi alapvetően a tőke és a likviditás függvénye, míg az utóbbit a bankok válsággal kapcsolatos tapasztalatai befolyásolják. Az MNB múlt héten nyilvánosságra hozott javaslata a hitelezési képesség egy alrendszerét érinti: nagyobb likviditást biztosít a bankoknak.
"Ezt azért is üdvözöljük, mert azáltal, hogy kétéves forrást biztosít a bankrendszernek, segíti azt is, hogy a bankok forrásai hosszabb lejáratúak legyenek" - mondta. Hozzátette ugyanakkor: előfordulhat, hogy a bővebb likviditást nem a vállalati hitelezés növelésére használják fel a bankok, hanem állampapírokat vásárolnak, mint Európában is megfigyelhető volt az Európai Központi Bank (EKB) által biztosított források esetében.
A jelzálogpiac szabályozására többféle struktúra létezik Európában. Magyarország a német gyakorlatot vette át, amely a jelzáloglevél-kibocsátáshoz nem termék-, hanem intézményszinten szab szigorú feltételeket, így jelzáloglevél-kibocsátó csak speciális, erre felhatalmazott hitelintézet lehet. Németországban politikai nyomásra bizonyos összeghatár felett lehetővé tették a jelzáloglevél-kibocsátást az univerzális hitelintézetek számára is, szakértők azonban nem tartják sikeresnek a német modellt - ismertette.
A PSZÁF elnöke szerint, ha a mostani intézményi szintű biztonságot termékszinten akarnák létrehozni, az ugyanannyi, vagy közel annyi költséggel járna, mintha önálló jelzálogbankot hoznának létre. Az alapvető költségek ugyanis a fedezetek értékelésével, nyilvántartásával, elkülönített kezelésével, a kötelező külön vagyonellenőrrel és magával a kibocsátással kapcsolatosak, s ezt a drága struktúrát az egyes kereskedelmi bankoknál is meg kellene teremteni. Nem látni, milyen piaci volumen igazolna ilyen döntést - mondta.
Úgy vélekedett: ahhoz, hogy a jelzáloglevél-kibocsátás érdemben bővüljön, gyökeres változásra volna szükség az ingatlanpiacon, de ha ez bekövetkezne, még akkor is kérdéses, hogy a jelenlegi volument szét kell-e aprózni, vagy inkább más irányban volna érdemes gondolkodni.
A hitelezési hajlandóság a bankok saját tapasztalatától, a nem teljesítő hitelek várható alakulásától függ. Ma pedig még az látszik, hogy a 90 napon túl nem teljesítő állományok növekednek, s utánpótlásuk - a 0-90 napig nem teljesítő hitelek állománya - is jelentős. E téren az elnök szerint a garanciakibocsátó intézmények nagyobb szerepvállalása hozhatna eredményt.
A vállalati kereslet bővítésében elkerülhetetlen az állam szerepvállalása, az első lépéseket a költségvetésnek kellene megtennie olyan beruházásokkal, amelyek multiplikátor hatásuk révén további keresletet indukálnak a gazdaságban.
A lakosság eladósodottsága és devizakitettsége az elmúlt hónapokban a végtörlesztés hatására mérséklődött, ami pozitív tendencia. Nem valószínű, hogy a háztartások a közeljövőben újbóli eladósodásra szánják el magukat, sőt inkább az adósság további csökkentése a céljuk a kormány és a bankok közötti megállapodás biztosította különféle lehetőségek révén - mondta Szász Károly.
MTI
