Az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy noha általánosságban minden igaz, amit a Reformszövetség reálgazdasági munkacsoportja állít, az anyag nem ad választ olyan kérdésekre, mint hogy hogyan növelhető az 1993 óta lényegében változatlan foglalkoztatási szint, hogyan orvosolható a szakképzett munkaerő hiánya, vagy hogy mit lehet tenni a mintegy 800 ezer fős alulképzett, gyakorlatilag foglalkoztathatatlan réteggel.
Pataky Péter szerint az a makroközgazdászok által gyakran hangoztatott összefüggés, miszerint ha csökkennek a munkáltatók terhei, az automatikusan növeli a foglalkoztatást, nem igaz.
A jelenlegi recessziós környezetben, a piaci kereslet szűkülése mellett a járulékcsökkentést önmagában nem ösztönöz arra egy céget, hogy embereket vegyen fel: "hiába ajánlanák fel a Suzuki leépített alkalmazottai, hogy ingyen dolgoznak, a cég akkor sem foglalkoztatná őket, mert nincs igény autókra" - fogalmazott Pataky Péter, aki szerint a programból fájdalmasan hiányoznak a belgazdasági kereslet élénkítésére tett javaslatok.
Az MSZOSZ elnöke szerint további probléma az, hogy a Reformszövetség szakértői nem gondolták végig pontosan, milyen hatással lesz a program a lakosság egyes rétegeinek jövedelmi helyzetére. Mind a kormány, mind a Reformszövetség programja megfeledkezik arról a mintegy kétmillió emberről, akiknek az általuk javasolt szja változás rontaná az anyagi helyzetét - fogalmazott.
Pataky Péter úgy vélte, ellentmondás van abban is, hogy a Reformszövetség az öngondoskodás erősítését szorgalmazza, miközben sok javaslata jövedelemelvonást eredményez.
