Magyarország egészségügyi kiadásai az OECD adatai alapján 2008-ban a GDP 7,3 százalékát tették ki, amiből a közfinanszírozás (OEP, állami és önkormányzati kiadások) 71 százalékot, a szervezett magánkiadások (egészségpénztári, egészségbiztosítási, foglalkozás-egészségügyi kiadások, alapítványok kiadásai) 5 százalékot, a zsebből fizetett kiadások 24 százalékot képviseltek.
Az adatokból látszik, hogy a magyar egészségügyben meghatározó a hálapénzrendszer szerepe, annak minden káros és torzító szakmai és gazdasági hatásával - mutat rá a tanulmányt ismertető közlemény.
A magyar egészségügy magánfinanszírozásának aránya - a GDP mértékét is figyelembe véve - megfelel az OECD országok átlagának, ugyanakkor a zsebből fizetett kiadások magas, és a szervezett magánkiadások alacsony szintje az önkéntes alapú kockázatkezelés, valamint az öngondoskodás és előtakarékosság fejletlenségére utal.
Mivel magas az egyéni zsebből fizetett kiadás, a jelentős közkiadások ellenére nem megfelelő az egészségi kockázatok tekintetében a szociális biztonság - mutat rá a szövetség.
Lehoczky László, a Stabilitás egészségpénztári tagozatának vezetője szerint van alternatívája a zsebből finanszírozott egészségügynek, mégpedig a régóta és jól működő egészségpénztári rendszer. A finanszírozási problémákkal küzdő egészségügyi rendszerben a pénztárak ugyanis a rajtuk keresztül igénybe vett szolgáltatások révén kiegészítő forrást biztosítanak, ami mind a közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatók, mind az egészségügyi szakemberek, az életpályamodellt igénylő orvosok számára bevételi lehetőséget kínál. A pénztárak legális többletszolgáltatás megvásárlására irányuló tevékenysége emellett hosszú távon elősegítheti a kormányzat azon célját, hogy a hálapénz rendszere visszaszoruljon.
Az egészségpénztárak tagjainak száma dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 940 ezer fős tagsággal rendelkeznek, a hozzátartozókkal együtt mintegy kétmillióan jogosultak az egészségpénztárak szolgáltatásaira.
Számos pénztár kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokat nyújt tagjai számára, szűrő programokat szervez, orvosi call centert tart fenn. A pénztárak összesen több mint 100 ezer szolgáltatói szerződéssel teszik lehetővé tagjaik számára egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök vásárlását.
Az egészségpénztári szektor bevételei 2009-ben meghaladták az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közelítette az 54 milliárd forintot, ami a magyar lakosság éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10 százalékát teszi ki.
MTI
