"A takarékszövetkezetek ügyfelei az átlagos bankhasználóknál (40 éves) idősebbek (47 év), sőt ügyfeleik fele 50 év feletti, míg más bankok ügyfelei között többségben vannak a 18 és 35 év közöttiek. A takarékszövetkezetek jelenlegi ügyfelei között az 50 év felettiek aránya éppen kétszerese a 18 és 35 év közöttiekének, melynek következtében "elöregedő" takarékszövetkezetről kell beszélnünk. Csak az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ez az arány az OTP ügyfelei körében éppen fordított" – ismertet néhány alapvető érdekességet Nemes Csaba, a Scale Research ügyvezetője.
A szövetkezeti ügyfelek iskolai végzettsége az átlagos bankhasználókétól elmarad, többségben vannak közöttük a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és kevesebben az érettségizettek és diplomások.
A takarékszövetkezeti ügyfelek aránya az elmúlt másfél évben nem változott, a magyar felnőtt bankhasználó lakosság 16 százaléka vallja magát takarékszövetkezetesnek. Fő bankként a lakosság egytizede választotta, mely a képzeletbeli dobogó második helyét hozta számára. Ügyfelei az OTP-n kívül (21 százalék) más bankokkal általában nem állnak kapcsolatban, bár ez a tény várhatóan módosul néhány bank intenzív fióknyitási elképzeléseinek, terjeszkedésének következtében. E nagy mértékű lojalitás hátterében minden bizonnyal a pénzintézettel való általános elégedettség áll (4,5 százalék). Ügyfelei annyira elégedettek, hogy amennyiben újból választaniuk kellene, választásuk ismét a takarékszövetkezetre esne (4,4 százalék).
"A takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata is több ponton eltér az átlagos bankhasználókétól. Míg a folyószámla termék igénybevételének aránya hasonlóan magasnak mondható (90 százalék), a számlához kapcsolódó bankkártya használat ritkább (takarékszövetkezeti ügyfél esetében 60 százalék, más bankok ügyfeleinél 84 százalék). A folyószámlahitel az ő esetükben sem a legkedveltebb termék egyike (3-4 százalék), de még mindig kedveltebb, mint a hitelkártya, melynek igénylése iránt az érdeklődés az átlagosnál jóval mérsékeltebb (1-2 százalékuk rendelkezik csak hitelkártyával). Ami a többi banki terméket illeti, meglepő módon a takarékszövetkezeti ügyfelek termékhasználata összességében szofisztikáltabb, az alap banki termékeken túl inkább igénybe vesznek bankbetétet (19 százalék) és személyi hitel (18 százalék) terméket, mint a versenytárs pénzintézetek ügyfelei (10-11 százalék)" – összegezte Nemes Csaba.
A takarékszövetkezetek egyre tudatosabban kovácsolnak előnyt abból a tényből, hogy sokáig a legtöbb mutató tekintetében elmaradtak banki versenytársaiktól. "Nemcsak ébredezik az alvó oroszlán, hanem szemmel láthatóan tudatos lépéseket is tesz a korábban némileg széttagoltan működő takarékszövetkezeti szektor integrálására" – véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere. "A takarékszövetkezetek ismerik és elérik ügyfeleiket, ennek is tulajdonítható, hogy kimutathatóan később kerülnek hiteleik behajtási szakaszba. Az a tény, hogy a szövetkezeti szektorban a késedelmes, illetve újratárgyalt hitelek aránya a hasonló banki állományok másfél-kétszerese, az ügyfelek számára egyértelmű előnyt jelent. A takarékszövetkezetek az élő kapcsolatnak köszönhetően érezhetően könnyebben jutnak hiteles ügyfeleikkel kompromisszumos megoldásra. Ennek értékét mi sem jelzi jobban, minthogy egyes bankok éppen ezt a módszert kezdték tanulmányozni, hiszen nekik is építeniük kell a rosszul fizető adósok kezelésének speciális tapasztalataira" – összegezte Bernáth Tamás.
A másik érdekes eltérés abból fakad, hogy a takarékszövetkezetek az ügyfeleikhez fűződő szoros kapcsolatnak köszönhetően képesek arra, hogy lakossági és kis- és középvállalati ügyfeleiket egységes szemlélettel, integráltan kezeljék. "A szövetkezetek már régóta felismerték azt, amit a bankok csak most kezdenek belátni: egy kisvállalkozás esetében a vállalkozás pénzügyeit és a tulajdonos – vezető pénzügyeit csakis egységesen érdemes kezelni. Mivel a magyar gyakorlatban számtalan lehetőség nyílik a két terület közötti átjárásra, ezért a jó pénzügyi partner mindkettőn rajta tartja a szemét. És bár nincs pontos statisztika erről, de meggyőződésünk és tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a 148 integrált takarékszövetkezet esetében a 330 000 kkv-ügyfél és a 750 000 lakossági ügyfél között ilyen értelemben jelentős a kapcsolódás, az átfedés" – mutat rá Bernáth Tamás.
A takarékszövetkezeti szektor tudatos integrálásának is számos jele van az utóbbi időben. Az összeolvadások révén történő méretbővítéssel jelzett szervezeti konszolidáció mellett a működésben, a szolgáltatásokban – gyakran a Takarékbank közreműködésével - tevékenységi integráció is zajlik. A Takarékpont nevű kezdeményezés azt teszi lehetővé, hogy a csatlakozó szövetkezetek megjelenésüket, illetve termékeiket egységesen alakítsák ki, jelentős közös termékfejlesztés zajlik például a bankkártya, a befektetési szolgáltatások és a devizaüzletági termékek területén, reputációs kockázatukat pedig a takarékszövetkezetek közös intézményvédelmi alap létrehozásával csökkentették.
"Végül azt se felejtsük, a mostani pénzügyi válság nem utolsósorában globális pénzszűkét hozott. Ez pedig sokkal inkább sújtja a nemzetközi piacokról táplálkozó bankokat, mint a magyarországi, helyi forrásgyűjtésre építő takarékszövetkezeteket. A takarékszövetkezeteknek most tehát minden esélyük megvan arra, hogy a tudatos építkezés folytatásával minden értelemben a pénzpiacok jelentős szereplőivé váljanak" – összegezte Bernáth Tamás.
