Kovács Levente szerint "a 10 milliós magyar társadalom sokkal többet veszíthet" a törvénnyel, mint amennyit a hitelfelvevők "jó néhány százezres tábora" nyerhet. A Bankszövetség főtitkára rámutatott: a devizahiteleknél az árfolyamrés visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése legfeljebb 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést hozhat az ügyfeleknek, vagyis annyit, amennyit az árfolyamgátba való belépéssel is nyerhetnének. "A mostani mentőcsomag kapcsán viszont az él az ügyfelekben, hogy sokkal többet nyerhetnek. Társadalmilag sajnos ennek a fordítottja igaz" - állapította meg a főtitkár.
Rámutatott: a javuló makrogazdasági helyzet ellenére növekszik a nem teljesítő hitelek állománya. Ma ugyanis - a "megmentésben" bízva - már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak - írta.
Kovács Levente szerint félő, hogy minden rendezés hatásánál tovább él majd a hiú ábránd, hogy jogi csűrés-csavarással, hangoskodással új és még újabb „megoldások” kényszeríthetők ki. Hiszen ha a szerződések megkötésének idején érvényes jogszabályok, a nekik való megfelelés visszamenőleges hatállyal megkérdőjelezhető, gyakorlatilag átírható, akkor miért is ne jöhetne bármikor, bármilyen következő lépés?
Megjegyezte: a bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték.
"Meggyőződésünk, hogy egy adott időszak megítélése csak az adott időszak jogszabályainak figyelembevételével lehetséges. A törvény most, visszamenőleges hatállyal olyan – egyébként teljesíthetetlen - feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek megalkotásakor, piaci bevezetésükkor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett" - hangsúlyozta Kovács Levente. "Képzeljük el, hogy az öt, tíz, tizenöt éve gyártott gépkocsikra utólag a ma a szalagról legördülő, vadonatúj autókra vonatkozó káros anyag kibocsátási normákat követelné meg valaki, és még büntetné is a gyártókat azért, mert hosszú évekkel ezelőtt az akkor még bőven nem létező normáknak "tisztességtelenül" nem feleltek meg".
A fogyasztói hitelek rendezését előíró törvény a bankok számára méltánytalan eljárásrendet határozott meg a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perindításra, ráadásul visszamenőleges szabályokat állított fel, amelyek révén a hitelintézetek – akik korábban annak tudatában voltak, hogy jogszerűen, a meglévő jogszabályoknak megfelelően, a mindenkori felügyelet által ellenőrzött módon jártak el – most utólagosan, új értelmezések alapján kénytelenek védekezni.
A törvény visszamenőleges hatállyal olyan - egyébként teljesíthetetlen - feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek piaci bevezetésekor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett - mutatott rá. A Bankszövetség főtitkára szerint ez, és a bankok számára méltánytalan eljárásrend alkotmányossági aggályokat vet fel.
A Bankszövetség vezetője kitért az elszámolási szabályokat tartalmazó törvénytervezetre is, amely a Parlament előtt van. A pénzintézetek egy része – annak ellenére, hogy erre jogszabály még nem kötelezi – az MNB által előzetesen megfogalmazott irányelvek alapján számította át a várható kiadás céltartalék-szükségletét.
Napirenden van a hitelek forintosítása is. Itt a bankrendszer álláspontja régóta állandó, ráadásul összhangban van a már új MNB vezetés, illetve a Kúria jogegységi tanácsának álláspontjával: az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért - cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot. Így a fentiek miatt nincs jogilag vagy erkölcsileg alátámasztható mód a piacitól eltérő árfolyamon történő forintosításra. A Bankszövetség főtitkára szerint továbbra is ésszerűnek és költséghatékonynak gondolják a két művelet (az árfolyamrés és kamatemelés mellett a forintosítás) egy időben való véghezvitelét.
A különféle megoldások már eddig is több mint 1000 milliárd forintos extra terhet jelentettek a hitelintézeti ágazatnak. Az újabb elvonás drasztikus következményekkel járhat abban a szektorban, amely 2010 óta folyamatosan veszteséges. Az adatok szerint a nyereség/veszteség szaldó a kétszintű bankrendszer megteremtése óta összességében már most negatív. A kormányzat különadók, tranzakciós illeték és egyéb jogcímeken az elmúlt 5 év alatt 870 milliárd forintot vont el a szektortól. A bankok tulajdonosai tőkepótlásokkal stabilan tartották és tartják magyarországi bankjaikat, hiszen a pénzügyi válság kitörése óta már több mint 1000 milliárd forintos pótlólagos forrást juttattak nekik, így tőkemegfelelésük továbbra is garantálja a stabil, kiszámítható működést.
Ugyanakkor a folytonosan felbukkanó újabb és újabb banki terhek, szabályozások nem csupán versenykorlátozóak, hanem lekötik azt az operációs és szellemi kapacitást, továbbá anyagi forrást is, amivel éppen az ügyfelek érdekében lehetne az információtechnika és egyéb technológiák ugrásszerű fejlődését a pénzügyi eszköztár költségtakarékos, fogyasztóbarát megújítására felhasználni. Ez pedig a magyar lakosságot és vállalkozói szektort egyaránt sújtja, hangsúlyozza a Bankszövetség közleménye.
mfor.hu
