Darling a legnagyobb vasárnapi brit konzervatív napilapban, a a The Sunday Telegraphban azt írta: a mai problémák gyökere az 1980-as évekig, a globális bankrendszer akkor végrehajtott deregulációjáig nyúlik vissza. Ezt a kilencvenes években egy "hatalmas pénzügyi innovációs hullám" követett, amely az alacsony kamatokkal együtt megteremtette a feltételeket a történelem legnagyobb hitelbuborékjának kialakulásához. Ez a "hitelmánia" vezetett a jelenlegi hitelválsághoz, először Amerikában, majd az egész világon.
A miniszter szerint a bankok világszerte túl sok kockázatot halmoztak fel, de ennél is rosszabb, hogy e kockázatokat maguk sem értették teljes mértékben. Alistair Darling közölte: független vizsgálatot kezdeményez a bankok vezetési módszereinek ügyében. A vizsgálat célja ajánlások megfogalmazása a kockázatkezelés hatékonyságával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy a javadalmazás hogyan befolyásolja a banki kockázatvállalást. A miniszter szerint "helytelen" olyanokat jutalmazni, akiknek eltúlzott kockázatvállalásai bankokat döntöttek össze, ügyfelek millióinak életét megkeserítve.
Nemrégiben Gordon Brown brit miniszterelnök személyesen is kikelt a nagy banki jutalmak ellen. A BBC-nek adott egyik nyilatkozatában azt mondta: a prémiumkultúra által hajtott "felelőtlenség" is oka a most kialakult piaci válságnak, és a City jutalmazási rendszerének egyes elemei "elfogadhatatlanok". A munkáspárti brit kormány vezetője néhány hete, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban ehhez hozzátette: azok a családok, amelyek mindössze annyi spekulációt engedtek meg maguknak, hogy vettek egy lottószelvényt vagy néhány részvényt, joggal érzik úgy, hogy igazságtalan módon sodorja őket veszélybe a nem általuk keltett felfordulás.
Brown cikke szerint a jelenlegi egyedülálló helyzetben etikai alapnormák érvényesítésére van szükség: a kreativitásból, kemény munkából húzott haszon üdvözlendő, az azonban nem, ha valaki mások pénzével folytat "felelőtlen szerencsejátékot". Független londoni elemzők szerint ugyanakkor kormányzati szabályozás nélkül is jóval soványabb prémiumokra számíthatnak a Cityn végigsöpört pénzügyi vihar nyomán a banki alkalmazottak, mint korábban. A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, amely rendszeresen tesz közzé előrejelzéseket a citybeli bankárok várható éves jutalmairól, 2009 végére összesen 2,769 milliárd font prémiumot jósol a londoni bankosoknak. Ez az összeg 70 százalékkal lenne kevesebb a 2006-os karácsonyi szezonban kiosztott eddigi prémiumcsúcsnál; a ház becslése szerint abban az évben a City befektetési bankárai 8,8 milliárd font összjutalmat vihettek haza.
A The Sunday Telegraph vasárnapi értesülése szerint mindazonáltal az egyik brit nagybank, a Royal Bank of Scotland - amelynek megmentésére a kormány 20 milliárd fontot költött a költségvetésből - egyedül csaknem egymilliárd font (300 milliárd forint) prémiumot készül kifizetni alkalmazottainak. Mindeközben a lap olyan értesülést közölt, hogy a 400 milliárd fontot is elérheti a bankoknál felhalmozódott rossz követelési portfolióknak az értéke, amelyeket be kell vonni a brit kormány által a költségvetés terhére vállalt garanciaprogramba.
A korábbi becslések 200 milliárd fontnyi "mérgező" portfolió-állományról szóltak. A múlt hónapban bejelentett mentőprogram központi eleme egy biztosítási jellegű rendszer létrehozása. Ennek alapján a kormány bizonyos díj ellenében garanciát vállal a résztvevő bankok portfolióiban felhalmozódott rosszhitel-állományért. A brit állam így gyakorlatilag hitelbiztosítóként lép fel, jótállva a programhoz csatlakozó bankok nem teljesítő pénzpiaci portfolióinak meghatározott hányadáért.
