4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A büdzsébe kell fizetniük a központi költségvetési szerveknek a munkahelyvédelmi terv alapján megtakarított szociális hozzájárulási adó összegét az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának kedden benyújtott módosító javaslata szerint.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat úgy módosítaná a jövő évi költségvetést, hogy a központi költségvetési szervek a 25 év alatti, valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó, 2013. évi szociális hozzáárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. A megtakarítás ezeknél a szerveknél a javaslat indoklása szerint 30,3 milliárd forint.

A bizottság azt is indítványozta, hogy a szociális hozzájárulási adó 2013-ban megfizetett összegének 100 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot illesse meg. A parlament előtt lévő jövő évi költségvetési javaslat az adóbevételt megosztotta volna, a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz került volna az összeg 89 százaléka, a többi pedig az Egészségbiztosítási és a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.

A módosítás tartalmazza a kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv számszaki hatásainak átvezetését a költségvetésen. Az akcióterv a költségvetés eredményszemléletű egyenlegét 300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlegét 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a költségvetési szerveknél a foglalkoztatás költségeinek csökkenése részben kompenzál. A javaslat kiemeli, hogy 2013-tól a munkáltatói terhek csökkentése miatt a szociális hozzájárulási adóbevételek 130,2 milliárd forinttal, a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek pedig 1,8 milliárd forinttal csökkennek. A kisadózók tételes adója miatt nettó 55 milliárdos kiesése lehet a büdzsének.

Az áfa bevételek emelkedésével jár (15,6 milliárd forint), hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után áfa nem igényelhető vissza. A fenti hatást ugyanakkor részben ellentételezi, hogy az intézkedéssel összhangban az áfa-mentességi értékhatár is 6 millió forintra nő (4,6 milliárd forint bevételcsökkenés). 2013-ban bevezetik a kisvállalati adót, aminek nettó hatásaként 93 milliárddal csökken a bevétel.

Az egészségügyi forrásteremtés érdekében meghozott jövedéki adóemelések és intézkedések 51,6 milliárd forintot hozhatnak, amelynek meghatározó része az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi. Így többletbevétel jelentkezik az egyes bérekhez kapcsolódó adóknál, a kiadási többlet az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátáson belül az összevont szakellátás kiadási előirányzaton jelenik meg.

A munkahelyvédelmi terv hatására a foglalkoztatottság növekedése és a bérek dinamikusabb emelkedése várható, illetve a vállalakozások jövedelmezősége is nő. A kedvező makrogazdasági hatások összességében közel 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét - áll az indoklásban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatékonyságának javulása, az adókerülés visszaszorítása érdekében bevezetett új eszközök révén a szürkegazdaság visszaszorulása várható. A gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb rész az áfa bevétel emelkedésén jelentkezik (közel 100 milliárd forinttal).

A pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása alapján pénzforgalmi szemléletben 239,3 milliárd forint bevétel prognosztizálható (az eredetileg tervezett 283 milliárd forint helyett), amelyből 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetése. Az EU/IMF-tárgyalások várhatóan sikeres lezárása eredményeként a jelenleginél kedvezőbb hozamok alakulnak ki, melynek köszönhetően 100 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadás lesz - olvasható az indoklásban.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!