A sajtóbeszélgetésen résztvevő közjegyzők hangsúlyozták: az ügyvéd nem állít ki közokiratot, nem állít ki aláírási címpéldányt, hanem csupán ellenjegyzi az úgynevezett névaláírási igazolást, amely magánokirat. A különbség a két dokumentum között az, hogy egy esetleges perben, amikor azt vizsgálják, hogy valóban a cégvezető volt-e az aláíró, akkor a közjegyzői okiratot bizonyítékként kell elfogadnia a bíróságnak, az ügyvéd által ellenjegyzett irat esetében viszont bizonyítási eljárás indulhat emiatt.
Parti Tamás, a kamara szóvivője szerint ha elfogadja a parlament a javaslatot, akkor ezt követően a pénzintézetek, illetve pályázatírók eldönthetik, hogy egy ügyvéd által alapított cég esetében elfogadják-e az ellenjegyzéssel ellátott aláírásmintát vagy külön kérnek egy közokirati tanúsítványt, amelyben a közjegyző személyesen azonosítja az ügyfelet.
Tóth Ádám, a kamara elnökhelyettese arról beszélt, hogy közjegyzőként eddig is számos olyan esettel találkozott, amikor ügyvédek társaságában hajléktalanok jelentek meg cégalapítás céljából, s a hajléktalan se a cég jegyzett tőkéjéről, se a cég profiljáról nem tudott semmit, de még a székhelyről se tudta, hol van. Bár Tóth Ádám hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben az ügyvédeknek csak töredéke vállal szerepet, azok, akik hajléktalanok nevére akarnak bejegyezni fantomcégeket, akadály nélkül meg tudják tenni ezt a közjegyzői szűrő kiesésével.
A közjegyzők kitértek arra is, hogy számos esetben az ügyvédet is megvezetik a céget bejegyezni kívánók, ezért is fontos a tervezet szerint választható közjegyzői közreműködés. Kapás Katalin szerint az ügyvédek továbbra is igényelni fogják a közjegyzői hitelesítést, mert ez számukra is biztonságot jelent.
