Jeppe Tranholm-Mikkelsen az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) sajtóreggelijén adott tájékoztatást a dán elnökség tervezett prioritásairól. Hangsúlyozta, hogy bár Dánia nem tagja az euróövezetnek, a dán elnökség nem az eurózónán kívüli 10-ek "érdekképviselője", hanem a 27-ek összetartozásának "hídépítője" kíván lenni. Az elnökségi teendők ellátása során Koppenhága bizonyítani szeretné, hogy a közösségi döntéshozatali munkamódszer igenis működőképes - tette hozzá.
A rendezvény házigazdája, Hans Martens EPC-vezérigazgató Dánia és az euróövezet sajátos viszonyával kapcsolatban megjegyezte: a dánok "egy kicsit azért mégis terhesek az euróval", ami úgy lehetséges, hogy a korona árfolyama az euróhoz igazodik.
Tranholm-Mikkelsen nagykövet elmondta, hogy az új koppenhágai kormány, amely kapcsolódik az európai szociáldemokrata, liberális és zöld pártcsaládhoz is, hangsúlyozottan Európa-barát irányvonalat kíván követni. Közölte, hogy népszavazások várhatóak olyan kérdésekben, amelyekben Dánia eddig elzárkózott a közös politikai vállalásoktól, és emlékeztetett arra, hogy felhagytak a határ menti vámvizsgálatok visszaállításának gyakorlatával.
Az unió helyzetét a dán diplomata úgy jellemezte, hogy az EU most éli át eddigi történetének legsúlyosabb válságát, amely egyben az egész nyugati világ versenyképességi válsága is. Ennek megfelelően a dán elnökség öt csoportba sorolható tervezett prioritásai közül az első helyre a pénzügyi válság kezelése kívánkozik. A kifejezetten euróövezeti ügyekben ugyan nem Dánia lesz a legfőbb illetékes, de a soros elnökségnek nagy szerepe lesz abban, hogy igazolja a 27-ek közös gazdasági kormányzásának eredményességét, a 27-ek költségvetési politikájának összehangolását szolgáló "európai szemeszter", a közelmúltban elfogadott hatos jogszabálycsomag működőképességét - mondta Jeppe Tranholm-Mikkelsen. Felhívta emellett a figyelmet arra, hogy Dánia bekapcsolódik az eurózónán belüli országok még szorosabb összehangolására irányuló "euró plusz" programba is.
Közölte, hogy jövőre viszonylag korán - március elsején és másodikán - tartják az EU tavaszi csúcstalálkozóját, azért, hogy az akkor hozott döntések végrehajtására több idő jusson a június végéig tartó dán elnökségi időszakban. A júniusi, eredményösszegző csúcsot ugyanezen szemlélet jegyében a lehető legkésőbbre, 28-29-re tervezik. Várhatóan lesz egy köztes EU-csúcs is, május 25-e körül.
A válságkezelés teendői mellett a dán EU-nagykövet a "zöld gazdasági növekedés" előmozdítását, a 2014 és 2020 közötti időszak uniós költségvetési keretének előkészítését, a belügyi és igazságügyi együttműködés javítását, valamint a külügyi, külkereskedelmi globális kapcsolatok fejlesztését jelölte meg várható prioritásként.
A növekedéssel kapcsolatban Tranholm-Mikkelsen felhívta a figyelmet az energiahatékonysági irányelvtervezet fontosságára. A költségvetési kerettel kapcsolatban elmondta, hogy azt jövő júniusra nem lehet véglegesíteni, csupán a döntéshozatal előkészítésére vállalkozik a dán elnökség. A belügyi-igazságügyi témakörről szólva reményének adott hangot, hogy Romániának és Bulgáriának a schengeni övezethez való csatlakozása ügyében még ebben az évben megoldást talál a mostani lengyel elnökség. Utalt arra, hogy már csak egy ország - Hollandia - ellenzi a román és a bolgár csatlakozást.
A külkapcsolatokról szólva tért ki a nagykövet röviden az EU-bővítési folyamatra. Törökország elakadt csatlakozási tárgyalásait illetően "további erőfeszítéseket" ígért, eredményeket azonban nem. Izlandról szólva elmondta, hogy a szigetország jól halad, bár még hátra van a halászati téma megvitatása. Montenegrót és Macedóniát illetően megjegyezte: egyelőre nem született döntés arról, hogy megkezdődhetnek-e e két országgal a csatlakozási tárgyalások. Újságírói kérdésre válaszolva a dán EU-nagykövet közölte: Szerbiára azért nem tért ki e vonatkozásban, mert nem számol azzal, hogy a jövő év első felében megkezdődhetnének a szerb csatlakozási tárgyalások.
MTI
