Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, az oldal szóvivője pénteken kifejtette: a kormány és a munkaadók közteher-átrendezési javaslatainak csak az iránya elfogadható, a konkrét elképzelésről azonban tovább kell tárgyalni.
Borsik János, az Autonóm szakszervezeti szövetség elnöke az adókedvezmények szűkítése miatt aggodalmát fejezte ki az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert illetően. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig javasolta a tárgyalások kettébontását, egy gyors, "embert kímélő" válságkezelésre, és a hosszabb távú, versenyképesség növelését szolgáló kérdésekre.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a kormánynak bátrabb lépést kell tennie, nem segélyt kérni, hanem az elmúlt 20 év alatt az országból "kiszivattyúzott" profit egy részét kell visszakérni.
A munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tartja a magánszemélyek különadójának - a 7 millió forint feletti jövedelmek adójának - eltörlését. Pataky Péter hangsúlyozta: éppen a jelenlegi helyzet követeli meg az igazságos teherelosztás érdekében, hogy ez megmaradjon.
Ismét felhívta a figyelmet arra: nem várható foglalkoztatás- bővülés kizárólag a munkáltatói terhek csökkentésétől. A tervezett lépések vitathatatlanul növelik a vállalkozók jövedelmezőségét, de nagyon differenciáltan, és nem segítenek a gazdasági növekedés fellendítésében - fűzte hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy a munkáltatók által fizetett járulékok 1990 óta csökkennek, és megoszlásuk a munkavállalói járulékok terhére alakult át. Megítélésük szerint a kormány adójavaslatai kizárólag a magas adóék problémáját kezelik - a bérre rakódó összes elvonást mérséklik -, ezt kifogásolta, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar bérek a térségben versenyképesek, "nem igaz, hogy a bérköltség miatt csökkent a versenyképesség".
Egységes az oldal álláspontja arról is, hogy az áfát csak differenciáltan szabad emelni - mondta, hozzátéve, hogy a kérdésben a szövetségeknek egymástól eltérő álláspontjuk van, de kompromisszumra lehet jutni.
Az oldal elutasítja az adókedvezmények megszüntetését, úgy vélik vannak olyan elemek, amelyeket feltétlenül meg kellene tartani. A béren kívüli juttatásokat illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek nem kizárólag a munkavállalók kedvezményei, legalább annyira a munkaadóké is. Sőt néha a munkaadók jobban szeretnének ezzel élni, mint ahogy azt a munkavállalók szeretnék - mondta.
Borsik János a béren kívüli juttatásokról elmondta: a Pénzügyminisztérium számításai szerint az étkezési utalványok 210 milliárd, az üdülési csekkek 40 milliárdos adóalapot jelentenek, amelyből a tárca 120 milliárd forintos adóbevételt remél, "hibásan".
Gyurcsány Ferenc határozottabb változtatásokra irányuló megjegyzésére hangsúlyozta, hogy a szövetség nem a változtatások ellen emel szót, hanem annak mikéntjével nem ért egyet.
Gaskó István a LIGA nevében kifejtette, hogy válság idején nem fogadják el a szociális ellátórendszer megkurtítását. "Fontolja meg a kormány, hogy megfelelő-e az időpont erre" - mondta Megerősítette: rossz iránynak tartják, hogy a kormány egyre inkább magáévá teszi a Reformszövetség javaslatát. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a szakszervezet a munkavállalók terheit növelő kormányzati intézkedések ellen akár tüntetésekkel is tiltakozik majd.
A munkavállalói oldal nem támogatja a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket sem, ehelyett rendszerszerű reformot szorgalmaznak.
