A tervek szerint az uniós szintű irányelvek mellett országspecifikus ajánlásokat is megfogalmaznak majd, és azokat a tagországokat, amelyek nem teljesítik a célokat, meg fogják róni. Az EU2020 stratégia a korábbi, lisszaboni stratégiának nevezett program helyébe lép. A lisszaboni stratégia értelmében az uniónak világelsővé kellett volna válnia a versenyképesség terén, de ezt nem sikerült elérni.
A Barroso által ismertetett stratégia hét "zászlóshajóprojektet" fogalmaz meg.
- Az első, az "innovációs unió" nevű projekt arra irányul, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a kutatás-fejlesztéshez.
- A "mozgásban az ifjúság" projekt az oktatási rendszerek javítását, a fiatalok elhelyezkedési esélynövelését célozza.
- A "digitális napirend" a szélessávú internet előnyeinek minél teljesebb kihasználására irányul.
- A "forráshatékony Európa" jegyében a megújuló energia felhasználásának kiterjesztésén van a hangsúly.
- A "globalizációs iparpolitika" azt célozza, hogy javítsák a keretfeltételeket a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.
- Az "új képességek és munkahelyek" projekt a tudás megújítását, az egész életre szóló tanulás, át- és továbbképzés céljait szolgálja.
- Végezetül a "szegénység elleni európai platform" alapján a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést a szegénységben élők, az elmaradottak felzárkóztatására is fel kell használni.
A fejlődést az unió öt kiemelt célkitűzése alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket lebontsák - a kiindulási helyzetet is tükröző - nemzeti szintű célokra.
A konkrét célkitűzések:
- A 20-64 évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét, az uniós GDP 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani.
- Teljesíteni kell a "20/20/20" éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket, ennek alapján 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és 20 százalékkal kell növelni a megújuló energia felhasználási arányát.
- Az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.
- Végezetül pedig 20 millióval csökkenteni kell a szegénységi kockázatnak kitett lakosok számát.
MTI
