A Financial Times hasábjain belül ezen a héten a forint euróval szembeni árfolyam alakulásával foglalkozik, és megmutatja, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt időben hogyan is alakult az árfolyam. Mindezt összeveti a velünk egy időben csatlakozó Lengyelország és Csehország fizetőeszközével.
A portál által készített diagram jól tükrözi a forint hosszú távú leértékelődését, miközben a másik két deviza, a lengyel zloty és a cseh korona egyaránt nyerésben állnak az euróval szemben. Minden bizonnyal nem ezt tervezték a magyar honatyák a csatlakozás utáni időszakra - jegyzi meg epésen a cikk szerzője. A FT felidézi, hogy amikor hazánk csatlakozott az EU-hoz, meg voltak győződve a vezetőink arról, hogy az országunk gazdasági teljesítménye jóval megelőzi majd az akkor csatlakozó országokét. Sőt, mielőbb meg akartunk felelni a maastrichti kritériumoknak is, hogy már 2006-ban legyen eurónk. Ebből azonban semmi sem valósult meg.
A magyar vezetők folyamatosan ígérgették, hogy nem költenek többet jóléti kiadásokra, mint amennyit hitelfelvétel nélkül megengedhetne magának az állam. Aztán a 2002-es év fordulópont volt a cikk szerzője szerint, hiszen a választásokra készülve Orbán már lazított a költségvetési szigoron. Aztán a nyertes szocialisták pedig betartották a választási ígéretüket, például a jelentős nyugdíjemelést, mellyel csak rontottak az államháztartás helyzetén.
A GDP-arányos államadósság 2004-ben az Unió akkori legmagasabbja volt, vagyis 60 százalék, míg a lengyelek 46, a csehek pedig 30 százalék volt. Ezzel szemben 2011 végére a magyar adósság 81 százalékra nőtt (79 százalékra mérséklődött 2012-re), míg a lengyel ráta 56, a cseh pedig 41 százalékra emelkedett. A cikk aztán kitér arra, hogy jóval a 2008-as krízis előtt válságos helyzetbe sodródott Magyarország, ami a Nemzetközi Valutaalappal 2008 őszén megkötött 15,7 milliárd dolláros hitelkerethez vezetett. 2010-ben aztán ismét az Orbán-kabinet került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy megmenti az országot.
A Financial Times cikke el is ismeri, hogy az adósságszintet sikerült a jelenlegi kormánynak stabilizálnia, ezt viszont a külföldi befektetők kritikáinak össztüzében sikerült megvalósítani. A végrehajtott intézkedések nyomán a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengült 2010 óta, és jelenleg 304-305 forintos szinteken mozog az euróval szembeni árfolyam. A gyengülésben ráadásul szerepet játszik az is, hogy ismét a devizahitelesek megmentése van terítéken, ugyanakkor a Matolcsy György vezette jegybanki tevékenység iránya is aggodalmakat szül.
Luis Costa, a Citigroup elemzője szerint jelenleg magasabb a kormány és a jegybank tűréshatára a forint árfolyamával kapcsolatban, amely egészen 310-312 forintos euróig ki is tarthat. "Orbán továbbra is a szokatlan intézkedéseket fogja szorgalmazni, ami a következő hónapokban változatlanul negatívan befolyásolhatja az árfolyamot" - véli az elemző.
Annak azonban még mindig meg van a lehetősége, hogy látva a piaci reakciókat, Orbán befékezzen és békülékenyebb hangot üssön meg például Brüsszellel szemben is.
mfor.hu
