Orbán nonprofit közszolgáltatókat szeretne
Az egykulcsos családi adózás, a forgalmi típusú adók hangsúlyosabbá tétele, az újraiparosítás, a nemzeti mezőgazdaság, a felerészben magyar tulajdonú bankrendszer, a keleti nyitás és a munkához kötött szociális ellátás mellett egy új gazdasági modell alappillére lehetne a nonprofit közszolgáltatói szektor is - mondta egy csütörtöki rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ennek a közszolgáltató szektornak a létrehozását a gyakorlatban hogyan képzelte el a kormányfő, de az általunk megvizsgált cégek többségénél az látszik, hogy ma igenis "nagy biznisz" a közszolgáltatás Magyarországon, a tulajdonosok évente akár milliárdos osztalékot is zsebre tehetnek. Vagyis nem véletlen, hogy szemet vetett erre a kormány is, akárcsak két évvel ezelőtt a bankok "extraprofitjára".
Sok külföldi tulajdonos szaladhatna Brüsszelig
Az mfor.hu néhány nagy közszolgáltató cég 2010-es és 2011-es eredményét vizsgálta meg a nyilvános cégbírósági beszámolók alapján, ennek alapján próbáltuk felmérni, kiknek és mekkora kárt okozna a kormány, ha valóban nonprofit alapon működnének ezek a cégek. Alapvetően a közszolgáltató cégek két nagy csoportba sorolhatók: vagy külföldi tulajdonosuk van, vagy pedig az adott település önkormányzata a legnagyobb tulajdonos.
A nagy nemzetközi tulajdonú cégek közül az E.ON Energiaszolgáltató például tavaly mindössze 146,2 millió forintos mérleg szerinti eredményt ért el, azonban ez 1,7 milliárd forintos adózott eredménnyel jött össze, ugyanis a tulajdonos német vállalat 1,6 milliárd forintot osztalékként kivett a magyar cégből. 2010-ben nem volt osztalékfizetés az E.ON-nál, így 3,5 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt mutatott fel.
Szintén külföldi tulajdonban van a Tigáz, melyet azonban nem érintene ennyire érzékenyen a magyar miniszterelnök terve, ugyanis az olasz Eni által birtokolt magyar társaság tavaly 7,2 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget szenvedett el, így osztalékot sem tudott fizetni. Egy évvel korábban sem volt sokkal rózsásabb a helyzet, hiszen az 579 millió forintos profitból szintén nem volt lehetőség osztalékot kifizetni.
Többségében külföldi tulajdonban van a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Elmű Nyrt., melynek beszámolója szerint tavaly 55,25 százalékos tulajdonosa a német RWE volt, míg a szintén német EnBW 27,25 százalékos részvénycsomaggal rendelkezett, míg a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek (MVM) 15,63 százalékos részesedést tudhatott magáénak. A cég 2011-ben 11,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amiből 10,3 milliárdot ki is fizetett osztalékként a tulajdonosoknak, míg egy évvel korábban a 7,5 milliárdos profitot eredménytartalékból egészítették ki, így szintén 10,3 milliárdot tudtak kivenni a tulajdonosok. Mindezek alapján kijelenthető, hogy ha a cégnek nonprofit alapon kellene működnie, akkor az őket is érzékenyen érintené.
Majdnem felerészben a német RWE tulajdonában van a Fővárosi Gázművek (Főgáz) is, melynek tavaly mínuszos volt a mérleg szerinti eredménye, viszont ez csak a 8,2 milliárd forintos osztaléknak volt köszönhető. 2010-ben ennél is többet, 8,6 milliárd forintot vettek ki a németek a másik tulajdonossal, a Fővárosi Önkormányzattal közösen.
A fentiekből az látszik, hogy ha a kormány mondjuk újabb különadóval próbálná kikényszeríteni a közszolgáltató szektor nonprofittá válását, akkor ezek a cégek vélhetően erősen fel lennének háborodva, hiszen évente több milliárdos bevételtől esnének el. Vélhetően a külföldi tulajdonosok ismét Brüsszelbe mennének lobbizni és bemártani a magyar kormányt, akárcsak 2010 végén a válságadók miatt. Ezzel pedig újabb konfliktusokat kellene felvállalni. A másik lehetőség, hogy a fenti cégeket mind államosítaná a kormány, arra viszont a jelenlegi keretek között nincs forrás a költségvetésben, a tulajdonosok vélhetően nem akarnának aprópénzért megszabadulni jól jövedelmező üzletüktől.
Budapest is milliárdokat bukhatna
Persze az újabb "szabadságharc" nem csak a fent említett nagy külföldi tulajdonosoknak tenne keresztbe, hanem sok települési önkormányzatnak is, ugyanis a legtöbb helyen helyi, önkormányzati tulajdonú cégek végzik a közszolgáltatások egy részét, melyek nyereségük után szintén osztalékot fizetnek a településnek. Erre elvileg mondhatná a kormány, hogy az a pénz nonprofit célokat szolgál, hiszen az ott lakók érdekében használják fel, azonban egy ilyen jellegű megkülönböztetés az önkormányzati és a külföldi cégek között vélhetően semmilyen bíróságon nem állná meg a helyét. A másik lehetséges megoldás, hogy a most osztalékként kifizetett összeget a kormány a költségvetésből más formában juttatná vissza a településeknek.
Mi most elsősorban fővárosi cégeket vizsgáltunk az önkormányzati tulajdonú társaságokon belül, és összességében megállapítható, hogy Budapest is több milliárd forinttól esne el egycsapásra, ha megvalósulna az elképzelés. A már említett Főgáz például felerészben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, vagyis a tavalyi 8,2 milliárdos osztalékból 4,1 milliárd a város kasszáját gyarapította.
Teljesen önkormányzati tulajdonban van a Főtáv, mely 2011-ben 1,95 milliárdos adózott eredménye után az eredménytartalék felhasználásával 3 milliárd forintos osztalékot fizetett ki a Fővárosi Önkormányzatnak, 2010-ben pedig ennél is többet, 3,4 milliárd forintot sikerült kivenni a társaságból. A Fővárosi Vízművek 73,6 százalékban volt az önkormányzat tulajdonában 2011 végén (szerk.: jelenleg is zajlik a kisebbségi részesedés visszavétele), így az 1,1 milliárd forintos osztalék majdnem háromnegyede szintén a város kasszájába folyt be, akárcsak 2010-ben a hasonló mértékű tulajdonosi kifizetés.
Szintén 75 százalékban tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művekben, mely 2011-es eredménye után 4,2 milliárd forintos osztalékot fizetett ki, míg egy évvel korábban 3,7 milliárddal gazdagította a tulajdonosokat.
Mindezeket összeszámolva az látszik, hogy ha a közszolgáltatói szektor nonprofit alapon működött volna, akkor a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú vállalatok miatt a tavalyi eredmény kapcsán 11 milliárd forinttal kevesebb lenne a Fővárosi Önkormányzat bevétele az elmaradó osztalékok miatt.
Beke Károly
mfor.hu
