A válságövezetek problémáinak feltárásával és a megoldások összehangolásával foglalkozó kormánybiztos az elsőként elkészült, az ország keleti régiójával foglalkozó jelentésének fontosabb megállapításai között szólt arról is, hogy a vállalkozók a cégük működtetésének pénzügyi nehézségeire és a munkahelyek megtartásának problémáira hívták fel leggyakrabban a figyelmet.
A finanszírozási gondok oka a magas kamat és a piacon lévő kevés pénz. Hozzátette: a munkahelyek megtartásához az állam támogatást ad, amelyhez a jelenlegi források az év közepéig tartanak ki.
A munkaerő piaci alapból 16 milliárd forint, míg az e célra fordítható uniós támogatásból 60 milliárd forint használható fel a munkahelyek megtartására. Ennek tipikus módja, hogy ha a munkaidőt csökkenti a vállalkozó, a kieső időre jutó munkabér és annak közterheinek 20, 50 vagy 75 százalékát a munkavállaló az államtól kapja meg. A támogatás aránya a kisebb vállalkozásoknál nagyobb.
A csökkentett munkaidő összekapcsolható a képzéssel, amire szintén jár támogatás. A keleti régióban ugyanis komoly problémát jelent a munkahelyek betöltésénél a képzettség hiánya.
A nagyberuházási döntések felgyorsításával a válság okozta problémák enyhíthetők - mondta a kormánybiztos, aki következő lépésként a dunántúli, majd pedig a közép-magyarországi régiót vizsgálja, és készít azokról jelentést.
Budai Bernadett kormányszóvivő arról szólt, hogy a kormány szerdán tárgyalt az infrastrukturális projektek előkészítéséről. Idén 200 helyszínen 1100 kilométer alacsonyabb rendű út újul meg 43 milliárd forint támogatással. Az autópályák hossza 67 kilométerrel nő és 200 kilométer új főút épül, illetve újul meg idén. Jelenleg 16 nagy-projektet küldött el a kormány Brüsszelbe, ott eddig egyet, a debreceni villamos fejlesztést hagyták jóvá.
A kormányszóvivő szólt még arról a márciustól hatályos új rendeletről, amelynek alapján a támogatás 80 százaléka előlegként folyósítható a nyertes cégeknek, amennyiben a projekt ütemesen készül.