Az Európai Unió ostoba módon lesöpörte néhány kelet-európai tagállam jogos kérését, mely szerint a magánnyugdíj-pénztári befizetések, illetve az ott felhalmozódó vagyon könyvelésileg nem számítható bele sem a költségvetési bevételek, sem nemzeti vagyonba. Hiba volt, ezzel ugyanis nem az általuk remélt irányba, vagyis a strukturális reformok felé terelték a magyar kormányt (és a bankadó ragadós példáját látva másokat sem), hanem a kreatív, sokszor az ellentmondásos venezuelai elnök Chavez nevével illetett módszerek felé.
Az Orbán kormány védendő saját korábbi ígéreteit, na meg az Európai Unió ellen brahiból meghúzott lépésként, először csak 14 hónapra einstandolta 3 millió magyar nyugdíjpénztári befizetését. Ám látva, hogy az átlagember nem horkan fel, hogy „Hóhó el a kezekkel a pénzemtől!”, populista, postkádári retorikával menekült előre. Ma már ott tartunk, hogy a miniszterelnök és a szűk stáb retorikáját tekintve erővel be fogják szántani az elmúlt két évtized egyetlen megvalósított strukturális reformját, meg fogják szüntetni a magánnyugdíj-pénztári rendszert.
Ennek sikere remélhetőleg lendületet ad a kormánynak, és további káros tényezőket is ki fognak szűrni, megvédendő a magyar polgárok megtakarításait, költéseit, jövedelmét. Érdemes lenne mindjárt a biztosítókkal kezdeni. Ahogy az elmúlt napokban elhangzott, az mégsem járja, hogy az emberek nyugdíjával kaszinózzanak a nyugdíjpénztárak, hát akkor a feltételezhetően szintén - az idős korukra gyűjtött biztosításokkal se lehessen! Célszerű lenne átgondolni, hogy legalább a megtakarításokhoz kötött – un. unit linked – biztosítások díjai a következő 14 hónapban az államkasszába vándoroljanak. Utána pedig egy újonnan létrehozandó (esetleg valamiért felügyelet alá vont, majd államosított) biztosító kezelje ezeket a pénzeket.
Ha már kaszinó és szerencsejáték, akkor szintén célszerű lenne megregulázni a gomba mód szaporodó fogadási-, póker, és kaszinóoldalakat. Mivel több ilyen oldal külföldi szervereken van, ezért az üzemeltetőkkel tárgyalva három megoldás képzelhető el:
- Ők is vállalják egy válságadó megfizetését, mely összegét tekintve a bankadóval hasonló nagyságrendű kellene hogy legyen. Lehet persze, hogy egy évben nincs ezeknek az oldalaknak ekkora forgalmuk, de azt figyelembe kell venni, hasonlóan a bankokhoz, hogy már jó néhány éve csapolják az emberek pénzét.
- Ha valaki nem akar önként fizetni, akkor állami felügyelet alá kell vonni, például azért, mert előfordulhat, hogy ezeken az oldalakon keresztül egyesek pénzt mosnak, ami ugye a terrorizmus melegágya.
- Ha ez sem működik, akkor egyszerűen le kell a magyar internetet kapcsolni a külvilágról, amit némi válságadó engedményért a távközlési cégek még simán meg is tesznek. Ezután csak néhány olyan oldalra szabad kiengedni a felhasználókat, melyeknek sok van, ezért belátják, hogy adniuk kell, vagy – ha nincs közvetlen bevétele, például híroldalak, akkor - amelyek ideológiailag megbízhatóak.
És ha már ideológia. Természetesen célszerű lenne államosítani, de legalábbis Szalai Annamária figyelő tekintetébe ajánlani azokat a magyar internetes oldalakat, amelyek hülye tippeket adnak a kormánynak, és még viccesnek is gondolják magukat…
KB
