Az elemzők egységesen úgy vélik, hogy nem csökkent kamatot következő ülésén a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybanki óvatosság okaként ugyanazokat a tényezőket jelölték meg elemzők, mint korábban: a szárnyaló élelmiszer- és energiaárak és a béremelkedések jelentette inflációs kockázatokat, illetve a nemzetközi piacokon nem múló bizonytalanságot, amely kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára, illetve a magyar állampapírokra és részvényekre.
Idén januárra 7 százalékos inflációt vár a piac, negyed százalékponttal magasabbat, mint egy hónapja. Az éves átlagos infláció idén a konszenzus szerint 5,55 százalék lesz, magasabb az egy hónapja várt 5,25 százaléknál, a decemberi infláció pedig 4,2 százalék (+15 bázispont).
Az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljával legközvetlenebbül összehasonlítható 2009-es éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzés a januári felmérésben kéttized százalékponttal emelkedett tovább, 3,5 százalékra. Igaz, a 2009 decemberi éves inflációra vonatkozó adat - erre először adtak előrejelzést az elemzők - ennél alacsonyabb, 3,2 százalék - írja a Reuters.
2009: teljesül a hiánycsökkentési cél
Az elemzők először adtak előrejelzést az államháztartás 2009 évi deficitjéről. Az Európai Unió ESA módszertana alapján számított hiány az elemzők szerint idén a GDP 4 százaléka lesz, tehát vélhetően teljesül idén a hiány további csökkentésének célja. (Tavaly 5,8 százalék körüli, 2006-ban 9,2 százalék volt a hiány.)
A deficitcsökkentés az új előrejelzések szerint a jövő évben lelassul: az elemzők konszenzusa 3,6 százalék, ami meghaladja a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos célt.
A forint árfolyamára vonatkozó prognózis átlaga szerint február végére 254 forintot, 2008 és 2009 végére is 255 forintot ér majd egy euró. Ez változatlan a decemberi előrejelzéshez képest.
A gazdasági növekedést illetően ugyanakkor nem váltak optimistábbá az elemzők, bár előrejelzéseiket már kisebb mértékben csökkentették, mint az elmúlt hónapokban. A konszenzusok szerint az éves növekedés a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalék lehetett (10 bázisponttal kevesebb az egy hónapja vártnál), 2008-ban 2,5 százalék (változatlan), 2009-ben pedig már valamivel gyorsabb, 3,1 százalék (-10 bázispont).
Az egyensúlyi mutatók javulása ellenére a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró bevezetésének várható magyarországi bevezetését, de megjelent 2018-as vélemény is.
